A japán zászló – közismert nevén a Hinomaru (napkorong) vagy hivatalos megnevezésével a Nisshōki (a nap zászlaja) – a világ egyik legkönnyebben felismerhető és legtisztább nemzeti szimbóluma. A hófehér háttér előtt elhelyezkedő élénkpiros korong nem csupán az ország földrajzi elhelyezkedésére utal a „felkelő nap országaként”, hanem mély kulturális, vallási és történelmi gyökerekkel is rendelkezik, amelyek a sintó hagyományokhoz és a császári ház mitikus eredetéhez kapcsolódnak.
Leírás és kialakítás
A zászló kialakítása rendívül minimalista és geometrikus. Egy fekvő téglalap alakú, fehér színű mezőből áll, amelynek a geometriai középpontjában egy élénkpiros korong helyezkedik el. A lobogó hivatalos méretaránya 2:3, azaz a szélessége a magasságának másfélszerese.
A technikai előírások szerint a piros korong átmérője pontosan a zászló magasságának háromötöde (60%-a). Bár a dizájn egyszerűnek tűnik, a pontos méretezési szabályok rendkívül szigorúak, biztosítva a nemzeti lobogó vizuális egyensúlyát és egységességét minden hivatalos ábrázolásban.
A japán zászló geometriája és hivatalos előírásai
Az 1999. évi törvény (Kokki to Kokka ni Kanszuru Hóricu) pontos matematikai meghatározást ad a lobogó arányairól és a korong elhelyezéséről. A téglalap rövidebb oldala (magasság) az alap egysége: a hosszabb oldal ennek 3/2-szerese, a piros korong átmérője pedig 3/5-e. A korong középpontja pontosan egybeesik a zászló geometriai középpontjával. A piros szín kötelezően Pantone 186 C, amely egy telített, kék árnyalattól mentes karmazsinvörös. Az állami szerveknek kizárólag ilyen specifikáció szerint gyártott lobogót szabad használniuk.
Történelem
A nap szimbólumának kiemelt szerepe Japánban a 7. századra nyúlik vissza. A legenda szerint a 12. századi Genpei-háborúban a Minamoto klán fehér zászlón piros korongot, míg ellenfelük, a Taira klán piros zászlón arany korongot használt. A Minamoto klán győzelme után a fehér alapon piros korongos motívum vált a katonai vezetők (sógunok) kedvelt jelképévé.
A modern történelemben a Hinomarut először a Meidzsi-restauráció idején, 1870. február 27-én fogadták el a kereskedelmi és hadihajók hivatalos felségjelzéseként (az akkori rendelet még 7:10-es arányt írt elő). Hivatalos nemzeti zászlóvá azonban csak jóval később, 1999. augusztus 13-án vált a nemzeti zászlóról és himnuszról szóló törvény (Kokki és Kokka ni Kanszuru Hóricu) elfogadásával, amely pontosította a méretarányokat és a korong elhelyezkedését is.
Szimbolika és jelentés
A színek jelentése
- fehér: a japán kultúrában a tisztaságot, a becsületességet és az integritást jelképezi. Ez a szín szorosan összefügg a sintó vallási rituálékkal, ahol a tisztaság a legfőbb erény.
- piros: (hagyományos megnevezéssel beni-iro, azaz mélyvörös/bíbor) a napot, a melegséget, a vitalitást és a szívből jövő őszinteséget szimbolizálja.
Design elemek
- Napkorong (Hinomaru): a kelő napot ábrázolja. A motívum közvetlen kapcsolatban áll a sintó mitológia főistenével, Amaterasu napistennővel, akitől a hagyomány szerint a japán császári dinasztia származik. Emellett utalás az ország nevére is (Nihon, írásjegyei szerint: a nap eredete).
Technikai részletek
- Arány: 2:3 (az 1999-es törvény alapján; korábban 7:10)
- Elfogadás dátuma: 1999. augusztus 13. (törvényi rögzítés), 1870. február 27. (első hivatalos állami használat)
- Szerkezet: fehér mezőben egy középpontos piros kör
- Méretek: a kör átmérője a zászló magasságának 3/5-e, a kör középpontja megegyezik a téglalap középpontjával
- Pantone színek: Pantone 186 C (piros)
Érdekes tények
- Bár a zászlót a Meidzsi-korszak (1870) óta nemzeti lobogóként használták a gyakorlatban, a törvényi szabályozás hiánya miatt csak 129 évvel később, 1999-ben vált de jure nemzeti zászlóvá.
- Az 1870-es rendelet szerint a piros korong nem pontosan középen volt, hanem 1/100-ad résszel a zászlórúd felé eltolva. Erre azért volt szükség, mert a lengő zászlón a korong vizuálisan így tűnt pontosan középen lévőnek. Az 1999-es törvény ezt a korrekciót megszüntette.
- A II. világháború után, a szövetséges megszállás (GHQ) éveiben a Hinomaru felvonását szigorúan korlátozták. Teljes körű szabad használatát csak a békeszerződés 1952-es hatálybalépése után nyerte vissza.
- A japán kultúrában elterjedt a Hinomaru bento nevű egyszerű étel, amely egy adag fehér rizsből áll, aminek a közepére egy szem piros ecetes szilvát (umebosi) tesznek, így mintázva a nemzeti lobogót.
- Különleges alkalmakra, például katonáknak vagy olimpikonoknak szokás volt Hinomaru Josze-gaki-t készíteni: a zászló fehér részére a barátok és családtagok kézzel írt üzeneteket, bátorító szavakat vetettek.
Hasonló zászlók
Japán zászlaja szerkezetében nagyon hasonlít Banglades lobogójára, amely zöld alapon ábrázol egy piros korongot, de utóbbinál a kör kissé a rúd felé van eltolva. Hasonló elrendezésű Palau zászlaja is, ahol a világoskék alapon sárga korong található (amely nem a napot, hanem a holdat szimbolizálja). Szintén rokonságot mutat Dél-Korea zászlaja, amely szintén fehér alapon ábrázol egy központi jin-jang (Teguk) szimbólumot. Kína vörös lobogóján a csillagos kompozíció szintén a piros szín kiemelkedő szerepét mutatja az ázsiai heraldikában. India trikolórja fehér sávján szintén egy kék korongot (Ashoka-kereket) visel, amely a körforma szimbolikájának egy másik ázsiai megnyilvánulása. A katonai kontextusból ismert, sugaras „Felkelő Nap Zászlója” (Kyokujitsuki) a Hinomaru egy változata 16 piros sugárral, amelyet a szárazföldi és tengeri önvédelmi erők ma is használnak.
Protokoll és használat
A nemzeti zászlót a protokoll szerint napkeltekor vonják fel, és napnyugtakor (vagy a munkaidő végén) eresztik le. Hivatalos állami gyász esetén a zászlót vagy félárbocra eresztik, vagy a zászlórúd csúcsa alá egy fekete szalagot helyeznek el. A zászlót tilos földre helyezni, megrongálni vagy méltatlan módon tárolni és bemutatni; a büntető törvénykönyv külön bünteti a nemzeti jelképek szándékos meggyalázását.
Gyakran ismételt kérdések
Miért nem pontosan középen volt a kör a régebbi verziókon?
Az 1870-es szabályozásban a piros kört szándékosan kissé a zászlórúd felé tolták el (a teljes hossz 1%-ával), hogy a lobogó szélben történő lengése közben az optikai csalódás miatt pontosan középen lévőnek tűnjön. Ezt a finomítást az 1999-es törvény eltörölte.
Mit jelent a „Hinomaru” kifejezés?
A szó szerinti jelentése „a nap korongja” vagy „a nap köre” (a hi napot, a maru pedig kört/gömböt jelent).
Használható-e a Felkelő Nap Zászlója hivatalos eseményeken?
A 16 sugaras Kyokujitsuki történelmi haditengerészeti zászló volt. Bár a szomszédos országokban (főként Dél-Koreában és Kínában) a militarizmus jelképeként tekintenek rá, Japánban a tengeri önvédelmi erők hivatalos felségjelzéseként és különféle ünnepeken ma is törvényesen használják.
Mi a gyász színe Japánban, és mi köze a zászlóhoz?
Japánban a gyász hagyományos színe a fehér, nem a fekete – ez utóbbi inkább a nyugati kultúrkörben jellemző. A fehér a sintó hitvilágban a tisztaságot és az átmenetet szimbolizálja, és a temetési szertartásokon ma is megjelenik. A japán zászló fehér alapszíne szintén viseli ezt az asszociációt: állami gyász idején a Hinomaru félárbocra kerül, vagy fekete gyászszalagot erősítenek a rúdra, jelezve, hogy a fehér lobogó a szomorúság és a kegyelet hordozójává válik.