India nemzeti zászlaja, amelyet a köznyelvben leggyakrabban Tirangának (szanszkrit/hindi nyelven „háromszínű”) neveznek, az ország egyik legfontosabb állami és nemzeti jelképe. A sáfránysárga, fehér és zöld sávokból álló lobogó nem csupán a brit uralom alóli felszabadulást és a függetlenséget képviseli, hanem a sokszínű indiai társadalom egységét és a nemzet jövőbe mutató törekvéseit is kifejezi.
Leírás és kialakítás
A lobogó egy vízszintes trikolór, amely három egyenlő szélességű sávból áll. A legfelső sáv sáfrányszínű (mély sárgásnarancs), a középső fehér, míg a legalsó sáv zöld (indiai zöld). A fehér sáv mértani középpontjában egy sötétkék színű, 24 küllős kerék, az úgynevezett Asóka-csakra (vagy Dharmacsakra) található.
A zászló szélességének és hosszának aránya szigorúan 2:3. Az Asóka-csakra átmérője megközelítőleg a fehér sáv magasságának háromnegyedét teszi ki. A dizájn letisztultsága ellenére mély filozófiai és történelmi mondanivalót hordoz, ahol a színek és az elrendezés is szigorú szabályokat követ.
Történelem
Az indiai nemzeti lobogó mai formája hosszú fejlődési folyamat eredménye, amely szorosan összefonódott az indiai függetlenségi mozgalommal. Az első modern nemzeti zászlót Pingali Venkayya szabadságharcos és mezőgazdász tervezte az 1920-as évek elején. Venkayya eredeti terve egy piros és egy zöld sávból állt, amelyek a hindu és a muszlim közösséget szimbolizálták. Mahatma Gandhi javaslatára később egy fehér sávval egészítették ki a többi vallási és társadalmi csoport képviseletére, valamint egy kézi fonókereket (csarkha) helyeztek a közepére, amely az önellátást és a gazdasági függetlenséget jelképezte.
Ezt a korai verziót (az úgynevezett Swaraj zászlót) az Indiai Nemzeti Kongresszus hivatalosan 1931-ben fogadta el, némileg módosítva a színsorrendet: a piros helyét a sáfránysárga vette át.
A ma is használt állami lobogót az Alkotmányozó Nemzetgyűlés egy ad-hoc bizottsága véglegesítette 1947. július 22-én, néhány héttel az augusztus 15-i függetlenség kikiáltása előtt. A legfontosabb módosítás a politikai pártokhoz köthető fonókerék leváltása volt a történelmi Asóka-csakrával (a törvény kerekével), amelyet Badruddin Tyabji diplomata és felesége, Surayya Tyabji javasoltak. Surayya Tyabji készítette el a zászló első fizikai példányát is, amelyet a függetlenség éjszakáján Dzsaváharlál Nehru miniszterelnök autójára vontak fel.
Szimbolika és jelentés
A színek jelentése
Az indiai alkotmányozók tudatosan igyekeztek elkerülni a zászló színeinek kizárólagos vallási értelmezését, és helyette univerzális emberi és nemzeti értékeket társítottak hozzájuk:
- Sáfránysárga (Kesari): A bátorság, az önfeláldozás és a világi javakról való lemondás jelképe. Arra emlékezteti a vezetőket és a polgárokat, hogy a személyes érdekeket rendeljék alá a közjónak.
- Fehér: A béke, az igazság és a tisztaság szimbóluma. A fehér sáv a nemzet tiszta és békés szándékait, valamint az igazság útját jelzi.
- Zöld: A termékenység, a növekedés és a föld iránti tisztelet jelképe. Az ország mezőgazdasági gazdagságát, a reményt és az életet szimbolizálja.
Az Asóka-csakra
A középen látható sötétkék Asóka-csakra (Dharmacsakra, azaz a Törvény Kereke) eredetileg a szárnáthi oroszlános oszlopfőről származik, amelyet Asóka maurja uralkodó állíttatott az i. e. 3. században. A 24 küllő a nap 24 óráját jelképezi, azt üzenve, hogy az élet mozgásban van, a tétlenség pedig a halált jelenti. Arra ösztönzi a nemzetet, hogy folyamatosan haladjon előre a fejlődés és a béke útján.
Technikai részletek
- Arány: 2:3
- Elfogadás dátuma: 1947. július 22.
- Szerkezet: Három egyenlő szélességű vízszintes sáv
- Központi motívum: Sötétkék Asóka-csakra (24 küllővel)
- Tervezők: Pingali Venkayya (alapkoncepció) és Surayya Tyabji (végső kialakítás)
- Anyaga: A hagyomány és az eredeti előírások szerint kizárólag kézzel szőtt és font khádi (pamut, selyem vagy gyapjú). Bár a szabályozást 2021-ben kibővítették a gépi poliészterre is, a hivatalos állami ünnepségeken továbbra is a khádi az elvárt alapanyag.
Érdekes tények
- A név eredete: A zászlót szinte minden indiai csak Tirangának nevezi, ami hindi nyelven szó szerint háromszínűt jelent.
- Szigorú anyaghasználat: Sokáig bűncselekménynek számított, ha a nemzeti zászlót nem kézzel szőtt khádi anyagból készítették. Az egyetlen hivatalosan felhatalmazott zászlógyártó üzem a Karnataka Khadi Gramodyoga Samyukta Sangha (KKGSS) nevű szövetkezet Hubballi városában.
- Első felvonás: Az első hivatalos indiai zászlót, amely az ország függetlenségét jelezte, 1947. augusztus 15-én 8:30-kor vonták fel az újdelhi Vörös Erődnél.
- Hegymászás a csúcson: 1953. május 29-én Tenzing Norgay és Edmund Hillary az indiai zászlót is kitűzték a Mount Everest csúcsára az ENSZ, a brit és a nepáli lobogó mellett.
- Az űrben: 1984-ben Rakesh Sharma, az első indiai űrhajós a Szaljut–7 űrállomáson végzett küldetése során az indiai zászló képét viselte a szkafanderén.
Hasonló zászlók
India zászlaját a színek elrendezése miatt leggyakrabban Niger lobogójával szokták összehasonlítani, amely szintén vízszintes narancs, fehér és zöld sávokból áll, ám Niger esetében a fehér sáv közepén egy narancssárga korong található, és a zászló aránya majdnem négyzetes (6:7).
Szintén hasonló színeket használ Írország és Elefántcsontpart, azonban az ő lobogóik függőleges elrendezésűek, és a színek sorrendje, valamint a zászlók arányai is eltérnek. Vízszintes trikolórként Tádzsikisztán zászlaja is felidézheti a formát, ám ott a sávok színei piros, fehér és zöld (a fehér sáv kétszer olyan széles, mint a többi), közepén pedig arany korona és csillagok láthatók.
Protokoll és használat
Az indiai nemzeti zászló használatát és tiszteletben tartását a Flag Code of India (Indiai Zászló Kódex) szabályozza. A 2002-es kódex előtt a magánszemélyek csak nemzeti ünnepeken használhatták a zászlót, de egy bírósági döntés után ez a jog minden állampolgárt megillet az év bármely napján, feltéve, hogy méltósággal bánnak a jelképpel.
A legfontosabb szabályok:
- A zászló soha nem érintheti a földet vagy a vizet.
- Nem használható drapériaként, ruházatként vagy csomagolóanyagként.
- Ha a zászló elhasználódik vagy megsérül, nem szabad egyszerűen kidobni; zárt helyen, méltóságteljesen kell elégetni vagy megsemmisíteni.
- A 2022-es módosítások óta a zászló éjszaka is kint maradhat a lakossági épületeken, ha megfelelően meg van világítva.
Gyakran ismételt kérdések
Ki tervezte India zászlaját?
A zászló alapvető szerkezetét és a színeket Pingali Venkayya tervezte az 1920-as években. A végső, 1947-ben elfogadott dizájnt – amelynél a fonókereket az Asóka-csakra váltotta fel – Surayya Tyabji művész készítette el a nemzetgyűlési bizottság számára.
Miért pont az Asóka-csakra került a középső sávba?
Az Asóka-csakra a haladást, az örök mozgást és az igazságosságot jelképezi. Emellett történelmi és vallási szempontból semleges szimbólumként szolgált, amely összeköti a modern Indiát a dicső történelmi múlttal, különösen Asóka császár békés uralkodásának korszakával.
Mi történik, ha valaki megsérti a nemzeti zászlót?
A nemzeti tisztelet megsértésének megelőzéséről szóló 1971-es törvény (Prevention of Insults to National Honour Act) értelmében a zászló nyilvános meggyalázása, elégetése vagy megrongálása súlyos bűncselekménynek számít, amely akár három évig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbírsággal sújtható.
Lehet-e poliészter anyagból indiai zászlót készíteni?
Igen. Bár évtizedeken át szigorúan csak a kézzel készített khádi anyag volt engedélyezett, az indiai kormány 2021 decemberében módosította a zászlókódexet, lehetővé téve a gépi készítésű poliészter és pamut használatát is, hogy megkönnyítse a tömeges gyártást a nemzeti ünnepekre.
További információk
- Kapcsolódó cikkek: Ázsiai zászlók
- Hasonló zászlók: Niger, Írország