A kínai zászló – amelyet a köznyelvben „ötcsillagos vörös lobogónak” (kínaiul: 五星紅旗, Wǔxīng Hóngqí) is neveznek – Kína egyik legismertebb nemzeti jelképe. A vörös alapon elhelyezett öt sárga csillag nem csupán dekoratív kompozíció, hanem a Kínai Népköztársaság megalakulásának, politikai berendezkedésének és társadalmi szerkezetének szimbóluma is.
Leírás és kialakítás
A kínai zászló téglalap alakú, oldalaránya 2:3. A háttere teljes egészében vörös, bal felső sarkában (a rúdoldalon) öt sárga csillag látható: egy nagy és négy kisebb. A négy kisebb csillag félkörívben helyezkedik el a nagyobb csillagon jobbra, és mindegyikük egyik csúcsa a nagy csillag középpontja felé mutat.
Ez a geometriai elrendezés szigorúan szabályozott. A GB 12982-2004 jelű kínai nemzeti szabvány rögzíti a zászló szerkesztési rácsát: a lobogót egy 30×20 egységnyi rácsra vetítik, ahol a nagy csillag közepe a (10, 15) ponton, a négy kisebb csillag közepe rendre a (12, 10), (14, 12), (14, 18) és (12, 20) pontokon helyezkedik el. A négy kisebb csillag sugárirányban a nagy csillag felé fordul, ezért nem párhuzamosak egymással – ez optikailag a vezető köré tömörülő egységet fejezi ki.
A sárga szín éles kontrasztot alkot a vörös háttérrel, így a motívum a távolból is jól kivehető. Az arányok és a színkódok a GB 12983-2004 szabványban is rögzítve vannak CIE kolorimetriai koordinátákkal, amelyek biztosítják az egységes reprodukálhatóságot nyomdai és digitális környezetben egyaránt.
Történelem
Előzászlók és pályázat
A Kínai Köztársaság (1912–1949) ötszínű zászlóját, majd a Kuomintang-korszak fehér napkorongos piros lobogóját 1949-ben felváltotta a népi köztársaság jelképe. A mai zászlót a köztársaság kikiáltása előtt nyilvános pályázat keretében választották ki: a beérkezett több mint 3000 pályamű közül egy sanghaji közgazdász és amatőr képzőművész, Zeng Liansong terve nyerte el a bírálóbizottság tetszését. Eredeti tervében a nagy csillag belsejében egy sarló-kalapács motívum is szerepelt, de ezt a szovjet zászlóval való hasonlóság elkerülése és a letisztultabb megjelenés érdekében az utolsó körben eltávolították.
Elfogadás és első felvonás
A zászlót 1949. szeptember 27-én fogadta el a Kínai Népi Politikai Konzultatív Testület (CPPCC). Első alkalommal 1949. október 1-jén, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának napján vonták fel a pekingi Tienanmen téren, maga Mao Ce-tung jelenlétében. A lobogó azóta változatlan formában képviseli az országot, az egyetlen módosítás a szabványosítás finomítása volt a 2004-es GB-revízió során.
Szimbolika és jelentés
Mit jelent a kínai zászló vörös és sárga színe?
- Vörös: a forradalom, a küzdelem és az ontott vér színe; a Kínai Kommunista Párt forradalmi győzelmét és a nemzet újjászületését szimbolizálja.
- Sárga: a kínai nép hagyományos jelképe; a kínai kultúrában a sárga a császári hatalom és a sárga folyók (Sárga-folyó, Huang Ho) természeti képével is összekapcsolódott.
A csillagok jelentése
A csillagok szimbolikája a Mao Ce-tung által megfogalmazott osztályszövetségen alapul:
- Nagy csillag: a Kínai Kommunista Pártot (KKP) jelképezi, mint az állam és a társadalom vezető erejét.
- Négy kisebb csillag: a kínai társadalom négy alapvető osztályát szimbolizálja:
- Munkásosztály: a modern ipari fejlődés alapköve.
- Parasztosztály: a mezőgazdasági bázis és a forradalom hagyományos motorja.
- Városi kispolgárság: az értelmiség, a kisiparosok és a szellemi munkások.
- Nemzeti burzsoázia: a hazafias tőkésosztály, amely elkötelezett az ország újjáépítése mellett.
A négy kisebb csillag elrendezése – azaz, hogy mindegyik a nagy csillag felé fordul – a nemzeti egységet és a párt iránti lojalitást fejezi ki.
Technikai részletek
| Jellemző | Adat |
|---|---|
| Arány | 2:3 |
| Elfogadás dátuma | 1949. szeptember 27. |
| Első felvonás | 1949. október 1. |
| Tervező | Zeng Liansong |
| Szerkesztési szabvány | GB 12982-2004 |
| Színszabvány | GB 12983-2004 (CIE kolorimetria) |
| Piros (Pantone) | Pantone 485 C / Hex #DE2910 |
| Sárga (Pantone) | Pantone Yellow 012 C / Hex #FFDE00 |
A zászló arányait a szabvány öt méretosztályba sorolja (1–5. méret), amelyek a legkisebb irodai asztali lobogótól a Tienanmen téri óriáslengőig terjednek.
Polgári, állami és katonai lobogó
Kínában a polgári és az állami zászló megegyezik – ugyanazt az ötcsillagos vörös lobogót használják a magánszemélyektől a kormányzati épületekig. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg haditengerészetének hajóin szintén a nemzeti zászlót vonják fel fedélzeti lobogóként, a haditengeri rangjelzőt külön zászlón jelenítik meg. A kínai polgári kereskedelmi hajózás a nemzeti zászlót használja hajózászlóként (civil ensign).
Érdekes tények
- Zeng Liansong eredeti tervében a nagy csillagon belül sarló-kalapács is szerepelt, de azt az utolsó pillanatban törölték, hogy a dizájn ne legyen a szovjet zászló közvetlen másolata.
- A szerkesztési rács alapján a nagy csillag átmérője a zászló magasságának 3/10-e, míg a kis csillagok átmérője a 1/10-e.
- Bár Kína a világ egyik legnagyobb kiterjedésű országa, az egész területen egyetlen hivatalos időzónát (Pekingi idő, UTC+8) alkalmaznak, ezért a zászlófelvonások ideje a nyugati tartományokban a helyi napkeltéhez képest jóval korábban esedékes.
- Kínában a zászló meggyalázása vagy szándékos megrongálása súlyos bűncselekmény; a büntető törvénykönyv legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja az elkövetőt.
- Kína két különleges közigazgatási területe – Hongkong és Makaó – saját regionális zászlóval rendelkezik, de a kínai nemzeti lobogónak mindig elsőbbséget kell élveznie.
- Az ENSZ-ben és olimpiai megnyitóünnepségeken a kínai delegáció a nemzeti lobogót viszi, amely a 2008-as pekingi olimpia óta különösen ikonikus szerepet tölt be.
Hasonló zászlók
A kínai zászló dizájnja és színvilága hatással volt más szocialista országok jelképeire. Legközelebbi rokona Vietnám zászlaja, amely szintén vörös alapon egyetlen nagy sárga csillagot ábrázol. Hasonló vörös-sárga szimbolikát alkalmazott a Szovjetunió, és több ázsiai ország szocialista ihletésű lobogója is. Hongkong és Makaó regionális lobogói szintén vörös alapon jelenítik meg az ötcsillagos motívumot, kiegészítve a helyi emblémával.
Protokoll és használat
A nemzeti zászló használatát a 1990. évi kínai zászlótörvény (国旗法) szabályozza. Napkeltekor kell felvonni és napnyugtakor leereszteni. A Tienanmen téren évente október 1-jén, a nemzeti ünnep napján különleges zászlófelvonási szertartást tartanak, amelyen a díszkísérőszázad részvételével adnak tiszteletet a lobogónak. Gyász- és katasztrófanapokon a zászlót félárbocra eresztik az állam rendelkezése alapján.
Gyakran ismételt kérdések
Miért hívják a kínai zászlót „ötcsillagos vörös lobogónak”?
A kínai zászlót azért nevezik „ötcsillagos vörös lobogónak” (Wǔxīng Hóngqí), mert vörös alapon összesen öt sárga csillag szerepel rajta: egy nagy, amely a Kínai Kommunista Pártot jelképezi, és négy kisebb, amelyek a párt körül tömörülő társadalmi osztályokat ábrázolják.
Ki tervezte a kínai zászlót?
A kínai zászlót Zeng Liansong közgazdász és amatőr képzőművész tervezte 1949-ben. Tervét több ezer pályamű közül választotta ki a CPPCC bírálóbizottsága, és kisebb módosításokkal (a sarló-kalapács eltávolításával) hagyták jóvá.
Milyen hivatalos Pantone-kóddal rendelkezik a kínai zászló?
A kínai zászló vörös színének közelítő Pantone-kódja Pantone 485 C (hex: #DE2910), sárga színéé Pantone Yellow 012 C (hex: #FFDE00). A pontos kolorimetriai értékeket a GB 12983-2004 nemzeti szabvány rögzíti CIE koordinátákban.
Mikor vonták fel először a kínai zászlót?
A kínai zászlót 1949. október 1-jén, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának napján vonták fel először a pekingi Tienanmen téren, Mao Ce-tung jelenlétében. A parlament a lobogót négy nappal korábban, szeptember 27-én hagyta jóvá.