Bosznia-Hercegovina zászlaja a modern vexillológia egyik legkülönlegesebb alkotása, amely a délszláv háborút lezáró békefolyamatok során született meg. A lobogó a nemzeti és etnikai megosztottság helyett a semlegességet és a közös jövőt hivatott szimbolizálni. A sötétkék háttér előtt álló sárga háromszög és a ferde vonalban elhelyezkedő fehér csillagok nemcsak vizuálisan teszik egyedivé a zászlót, hanem mély szimbolikus tartalommal is bírnak.
Leírás és kialakítás
A zászló egy fekvő téglalap, amelynek hivatalos oldalaránya 1:2. A lobogó alapszíne sötétkék (Reflex Blue). A zászló közepétől kissé jobbra, a repülőoldal felé egy sárga, egyenlő szárú háromszög helyezkedik el, amelynek egyik befogója a zászló felső szélével fut párhuzamosan, míg az átfogója a zászló bal alsó részétől a jobb felső rész felé mutat.
A sárga háromszög átfogója mentén egy sor fehér, ötágú csillag fut végig. A csillagok száma összesen kilenc, de a sor tetején és alján lévő egy-egy csillag szándékosan ketté van vágva a zászló szélénél. Így a zászlón hét teljes és két fél csillag látható. Ez a szerkezeti megoldás dinamikus hatást kelt, ami élesen megkülönbözteti a hagyományos nemzeti lobogóktól.
Történelem
Bosznia-Hercegovina történelme során számos különböző zászlót használt. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság tagjaként az ország zászlaja vörös volt, a bal felső sarkában egy kis jugoszláv trikolórral és egy vörös csillaggal. A függetlenség 1992-es kikiáltása után a köztársaság új szimbólumot választott: egy fehér zászlót, amelynek közepén a középkori Kotromanić-dinasztia kék pajzsa állt, rajta hat arany liliommal. Bár ez a történelmi címer mélyen gyökerezett a régió múltjában, a boszniai háború (1992–1995) évei alatt a szerb és horvát lakosság körében a bosnyák nemzettel való kizárólagos azonosulás jelképévé vált, így a háborút lezáró Daytoni Megállapodás után nem maradhatott meg közös állami szimbólumként.
Az új zászló kiválasztása komoly politikai kihívást jelentett. A boszniai parlament képviselői hosszú időn keresztül képtelenek voltak megállapodni egy olyan dizájnban, amelyet mindhárom államalkotó népcsoport elfogadott volna. Végül a politikai patthelyzet feloldására a nemzetközi közösség boszniai főképviselője, Carlos Westendorp lépett közbe. Westendorp 1998 januárjában egy független szakértői bizottságot hozott létre Mladen Kolobarić grafikusművész vezetésével. A bizottság három fő alternatívát dolgozott ki, amelyek mindegyike semleges színeket (sárga és kék) és az európai integrációt jelképező motívumokat használt.
Mivel a parlament a bemutatott tervekről sem tudott konszenzusos döntést hozni, Carlos Westendorp a Bonnban kapott különleges jogkörével élve 1998. február 4-én rendeletben hirdette ki és tette kötelezővé a jelenlegi zászlót. Az új lobogót először az 1998-as naganói téli olimpián vonták fel hivatalosan, és azóta a boszniai államiság elfogadott jelképévé vált.
Szimbolika és jelentés
A zászló tervezésekor a legfontosabb szempont a semlegesség és a befogadás volt, hogy egyik etnikai csoport se érezze magát kirekesztve a nemzeti szimbólum által.
Színek jelentése
- kék: A sötétkék alapszín közvetlen utalás az Európai Unióra és az Európa Tanácsra. Jelképezi a békét, a stabilitást, valamint az ország elkötelezettségét a közös európai értékek és az integráció mellett.
- sárga: A sárga szín a napfényt, a reményt és a melegséget szimbolizálja, emellett a semlegességet is kifejezi.
- fehér: A fehér szín a tisztaságot és a békét képviseli.
A dizájn és a szimbólumok jelentése
A zászló központi eleme a sárga háromszög, amelynek kettős jelentése van. Egyrészt a háromszög három csúcsa a Bosznia-Hercegovinát alkotó három fő népcsoportot – a bosnyákokat, a horvátokat és a szerbeket – szimbolizálja, jelezve az egyenjogúságukat és a békés együttélésüket. Másrészt a háromszög formája meglepő pontossággal mintázza le magának az országnak a földrajzi, térképi körvonalát.
A fehér csillagok átlós vonala Európát szimbolizálja. A legérdekesebb részlet a két szélső, félbevágott csillag a zászló alsó és felső szélén. Ez a vizuális trükk a végtelenséget szimbolizálja: azt sugallja, hogy a csillagok sora a végtelenbe nyúlik, kifejezve az ország törekvését a folyamatos fejlődésre és az örökké tartó békére.
Technikai részletek
- Arány: 1:2
- Elfogadás dátuma: 1998. február 4.
- Tervező: Mladen Kolobarić (a főképviselő által felkért szakértői bizottság élén)
- Hivatalos színek (Pantone):
- Kék: Pantone Reflex Blue C
- Sárga: Pantone 116 C
- Fehér: Pantone White
Érdekes tények
- A zászlót nem a boszniai parlament szavazta meg először, hanem Carlos Westendorp nemzetközi főképviselő kényszerítette ki rendeleti úton, hogy feloldja a politikai patthelyzetet.
- A legelső nyilvános szereplése az 1998-as naganói téli olimpián volt, alig néhány nappal a hivatalos elfogadása után.
- A zászlón lévő csillagok száma elméletben végtelen, a két szélső csillag félbevágása ezt a végtelen folyamatosságot hivatott kifejezni.
- Bár a sárga háromszög az ország földrajzi alakját utánozza, a tervezők elmondása szerint ez a hasonlóság részben véletlenszerű egybeesés volt, de a formai egyezés végül megerősítette a szimbolikát.
- A korábbi, liliomos zászló (1992–1998) ma is gyakran látható a bosznia-hercegovinai többségű területeken kulturális vagy sporteseményeken, de a szerb és horvát lakosság elutasítja azt.
Hasonló zászlók
Bosznia-Hercegovina zászlaja nagyon hasonló szellemiségben készült, mint Koszovó zászlaja. Koszovó lobogóját szintén nemzetközi felügyelet mellett tervezték a délszláv háborúk után, és az etnikai semlegesség érdekében kék alapon sárga motívumot (az ország sziluettjét) és fehér csillagokat ábrázol. Hasonlóságot mutat továbbá az Európai Unió zászlajával is, ahonnan a kék alapszínt és a fehér csillagokat kölcsönözte, valamint a térség többi egykori jugoszláv tagállamának (Horvátország, Szerbia) zászlajával, amelyekkel közös történelmi múlton osztozik.
Protokoll és használat
A nemzeti zászlót Bosznia-Hercegovina minden hivatalos állami intézményén, határátkelőjén és külképviseletén kötelező kitűzni. Az ország sajátos államszerkezete miatt a nemzeti lobogó használata mellett a két autonóm entitás (a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a Szerb Köztársaság) saját jelképeket is alkalmaz, de a nemzeti lobogónak mindig elsőbbséget kell élveznie. Gyásznapokon a zászlót félárbocra eresztik.
Gyakran ismételt kérdések
Miért vannak félbevágott csillagok a zászló szélén?
A két szélső, félbevágott csillag a végtelenséget szimbolizálja. Azt fejezi ki, hogy a csillagok sora nem véges, hanem a zászló határain túl is folytatódik, jelezve az ország folyamatos fejlődését és az örök békére való törekvést.
Ki tervezte Bosznia-Hercegovina zászlaját?
A zászló végső terveit egy független, hazai szakértőkből álló bizottság dolgozta ki Mladen Kolobarić grafikusművész, a Szarajevói Képzőművészeti Akadémia professzorának vezetésével.
Miért kellett lecserélni az 1992 és 1998 közötti liliomos zászlót?
A fehér alapon kék pajzsot és arany liliomokat ábrázoló lobogó a boszniai háború során a bosnyák nemzetiséggel forrt össze. Hogy a Daytoni Megállapodás után a szerb és a horvát lakosság is magáénak érezhesse a közös állam szimbólumát, egy etnikailag teljesen semleges jelképre volt szükség.
További információk
- Kapcsolódó cikkek: Európai zászlók
- Hasonló zászlók: Koszovó, Horvátország, Szerbia