Szerbia zászlaja az egyik legősibb gyökerekkel rendelkező délkelet-európai nemzeti jelkép, amely a szerb államiság, a szabadságharcok és a szláv összefogás eszméit hordozza. A piros, kék és fehér színekből álló horizontális trikolór központi eleme a történelmi szerb címer, amely a középkori Nemanyics-dinasztia örökségét és a keresztény hagyományokat idézi. A mai formájában használt lobogó egyszerre fejezi ki a történelmi folytonosságot és a modern, független köztársaság értékeit.
Leírás és kialakítás
Szerbia hivatalos állami zászlaja (državna zastava) egy fekvő téglalap, amely három egyenlő szélességű vízszintes sávból áll. A sávok színei felülről lefelé haladva: piros, kék és fehér. A zászló hivatalos méretaránya 2:3.
Az állami zászlón a sávok mellett helyet kap a szerb kiscímer is. A címer függőleges tengelye a zászlórúd felőli oldaltól számítva a teljes hosszúság 1/7-énél (a szélesség 5/14-énél) helyezkedik el, vagyis kissé balra van eltolva a középponthoz képest. A címer tetején lévő korona a piros sáv felső széléig ér, míg a pajzs alsó csúcsa a kék sáv feléig lóg le. Létezik a zászlónak egy címer nélküli változata is, amelyet nemzeti zászlónak (narodna zastava) neveznek, és elsősorban polgári célokra használják.
Történelem
A szerb színek és a kétfejű sas használata a középkori Szerb Királyság és Szerb Császárság idejére, különösen a Nemanyics-dinasztia uralkodásának korára (12–14. század) nyúlik vissza. Az első írásos emlékek a 13. századból származnak, amikor I. István Ulászló szerb király zászlaját piros és kék színűként írták le.
A modern szerb trikolór a 19. század eleji, Oszmán Birodalom elleni felkelések idején formálódott meg. A hagyomány szerint a szerbek a velük szövetséges Orosz Birodalom fehér-kék-piros zászlaját vették alapul, ám a színek sorrendjét megfordították (piros-kék-fehér), kifejezve a köszönetet és a sajátos nemzeti önállóságot is.
Az első hivatalos szabályozás az 1835-ös liberális szellemű Sretenje-alkotmányban (Gyertyaszentelő-alkotmány) jelent meg, amely a zászlót nyílt piros, fehér és acélszürke (čelikasto-ugasita) sávokkal írta le. Az alkotmányt a nagyhatalmak (köztük Oroszország és Törökország) nyomására visszavonták, de még ugyanebben az évben, 1835 végén II. Mahmud oszmán szultán rendeletben (szultáni fermánban) engedélyezte a ma is ismert piros-kék-fehér szerb trikolór használatát.
A 20. század során a zászló alakja a politikai rendszerek változásával folyamatosan módosult:
- 1882 és 1918 között a Szerb Királyság az Obrenović-ház által bevezetett koronás címerrel ellátott trikolórt használta.
- A két világháború közötti Jugoszláv Királyságban a szerb zászló nem volt hivatalos állami jelkép, helyette a kék-fehér-piros jugoszláv lobogó volt használatban.
- A második világháború után, a szocialista Jugoszlávia (Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, majd JSZK) részeként a Szerb Népköztársaság zászlajának közepére egy sárga szegélyű vörös csillag került.
- A vörös csillagot 1992 áprilisában távolították el a lobogóról.
- A szerb parlament 2004. augusztus 17-én fogadott el egy ajánlást a történelmi szimbólumok visszaállításáról, ekkor került fel újra a hagyományos címer a zászlóra.
- Miután a Montenegróval alkotott államszövetség 2006-ban felbomlott, a Szerb Köztársaság parlamentje 2006. június 8-án ezt a lobogót tette meg a teljesen független Szerbia hivatalos zászlajává, amelyet végül a 2010. november 11-i kormányrendeletben grafikailag és a színek tekintetében is pontosan standardizáltak.
Szimbolika és jelentés
Színek jelentése
- piros: A szabadságért és függetlenségért kiontott vér, a bátorság és az önfeláldozás szimbóluma.
- kék: A tiszta égbolt, a remény, a szabadság és az igazságosság jelképe.
- fehér: A béke, az anyai tej tisztasága, az őszinteség és a nemes jellem kifejezője.
Design elemek
A zászlón látható kiscímer rendkívül összetett heraldikai jelkép. Alapját egy piros pajzs képezi, amelyen egy fehér (ezüst) színű, kétfejű sas látható, arany fegyverzettel (csőr, karmok). A kétfejű sas a bizánci birodalmi örökségre utal, a világi és az egyházi hatalom egységét jelképezi.
A sas mellén egy kisebb piros pajzs helyezkedik el, rajta egy fehér kereszt és négy fehér tűzkő (úgynevezett ocilo). A tűzkövek alakja a cirill „S” betűre (С) hasonlít, ami a szerb nemzeti jelmondatot idézi: „Samo sloga Srbina spasava” (Csak az egység menti meg a szerbet). A pajzs alatt két arany liliom (anžujski ljiljan) látható, felette pedig a szerb királyi korona díszeleg, amely a történelmi szuverenitásra utal.
Technikai részletek
- Arány: 2:3
- Elfogadás dátuma: 2004. augusztus 17. (első ajánlás), 2010. november 11. (grafikai standardizáció)
- Szerkezet: Három egyforma szélességű vízszintes sáv (piros, kék, fehér), balra eltolt kiscímerrel
- Tervező: Ljubodrag Grujić (a 2010-es hivatalos grafikai rekonstrukció és vektorgrafikus szabvány megalkotója), az eredeti 1882-es címer Ernst Kral munkája
- Hivatalos Pantone kódok:
- Piros (zászló felső sávja): Pantone 192 C
- Sötétvörös (címer pajzsa): Pantone 704 C
- Kék (zászló középső sávja): Pantone 280 C
- Sárga/Arany (címer koronája és díszei): Pantone 123 C
- Fehér: Pantone White
Érdekes tények
- Bár Szerbia 2006 óta köztársaság, állami zászlaján és címerén a mai napig szerepel a királyi korona, amely nem a monarchiát, hanem a szerb államiság történelmi folytonosságát és szuverenitását szimbolizálja.
- A szerb zászlót könnyű összetéveszteni az orosz zászlóval, mivel a színeik megegyeznek, de a sávok elrendezése pont fordított (az orosz felülről lefelé: fehér, kék, piros).
- A szerb nemzeti jelmondatot formáló négy „C” (С) betű valójában középkori bizánci mintából származik, ahol a négy „B” betű a „Basileus Basileon Basileuon Basileuonton” (Királyok Királya, Királyok Felett Uralkodó) kifejezést rövidítette.
- A civil lakosság és a magánszemélyek számára a törvény elsősorban a címer nélküli, egyszerűbb nemzeti zászló használatát írja elő, míg az állami intézmények kötelesek a címeres állami változatot felvonni.
Hasonló zászlók
Szerbia zászlaja a pánszláv színeket használja, ezért közeli vizuális kapcsolatban áll más szláv nemzetek lobogóival. A leginkább hasonló zászlók:
- Oroszország: Ugyanezeket a színeket használja vízszintes sávokban, de fordított sorrendben (fehér-kék-piros), címer nélkül.
- Szlovákia: Szintén fehér-kék-piros trikolór, a bal oldalon eltolt szlovák címerrel.
- Szlovénia: Fehér-kék-piros sávok, a bal felső részén a Triglav hegyet ábrázoló címerrel.
- Horvátország: Piros-fehér-kék sávokból áll, közepén a horvát sakktáblás címerrel.
Protokoll és használat
A szerb állami zászlót állandó jelleggel fel kell vonni a köztársasági elnök hivatalánál, a nemzetgyűlés (parlament) épületénél, valamint a kormányzati és minisztériumi épületeken. Külképviseleteken és nemzetközi eseményeken Szerbiát szintén a címeres állami zászló képviseli.
A zászló tisztelete kiemelten fontos: földet vagy vizet nem érinthet, nem használható asztalterítőként vagy csomagolóanyagként, és megrongálódott vagy kifakult lobogót tilos felvonni. Nemzeti gyász esetén a zászlót a rúd tetejéig kell húzni, majd lassan visszaengedni a magasság feléig (félárboc). Függőleges felvonás esetén a piros sávnak kell a bal oldalon elhelyezkednie (a szemlélő szemszögéből).
Gyakran ismételt kérdések
Mi a különbség a szerb állami és a nemzeti zászló között?
Az állami zászló (državna zastava) tartalmazza a kétfejű sasos kiscímert is a bal oldalon, és ezt a változatot kizárólag állami szervek, hivatalok és diplomáciai képviseletek használhatják. A nemzeti zászló (narodna zastava) a címer nélküli, tiszta piros-kék-fehér trikolór, amelyet a polgárok, civil szervezetek és vállalkozások használhatnak szabadon.
Miért van korona a zászlón, ha Szerbia köztársaság?
A korona nem a királyság intézményét, hanem a szerb állam történelmi függetlenségét és szuverenitását jelképezi. Ezzel fejezik ki a tiszteletet a középkori szerb állam és a Nemanyics-kor történelmi öröksége előtt.
Ki tervezte a szerb zászlón látható címert?
A jelenleg használt modern és pontosan meghatározott vektorgrafikus címertervet Ljubodrag Grujić heraldikus művész készítette a 2010-es kormányzati standardizáció során. Az alapjául szolgáló eredeti, 1882-es szerb királyi címert Ernst Kral tervezte.
További információk
- Kapcsolódó cikkek: Európai zászlók
- Hasonló zászlók: Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország