Horvátország zászlaja

Horvátország nemzeti zászlaja a piros, fehér és kék színekből álló vízszintes trikolór, amelynek mértani középpontjában a történelmi horvát címer helyezkedik el. A mai formájában 1990 decemberében elfogadott lobogó a horvát függetlenségi törekvések és a nemzeti identitás egyik legerősebb szimbóluma, amelynek gyökerei egészen az 1848-as forradalmi hullámig nyúlnak vissza.

Leírás és kialakítás

A horvát lobogó három egyenlő szélességű, vízszintes sávból épül fel: a felső sáv piros, a középső fehér, míg az alsó sáv kék színű. A zászló hivatalos méretaránya 1:2, ami azt jelenti, hogy a hossza pontosan a kétszerese a magasságának. Ez a nyújtott forma kiemeli a vízszintes sávok futását.

A zászló közepén helyezkedik el az ország címerének egésze, amelynek magassága a zászló magasságának pontosan a felével egyezik meg. A címer függőleges tengelye egybeesik a zászló függőleges felezővonalával, miközben a címer alsó csúcsa finoman belenyúlik a kék sávba, a tetején lévő korona pedig a piros sávba nyúlik fel. Ezzel a címer összeköti a három sávot, szimbolikusan is egyesítve a nemzetet.

Történelem

A piros-fehér-kék sávos zászló bevezetése szorosan kapcsolódik a horvát nemzeti ébredéshez és Josip Jelačić bán nevéhez. 1848. június 5-én, Jelačić bán beiktatási ünnepségén vonták fel először hivatalosan a horvát trikolórt, amely a három történelmi horvát tartomány – Horvátország (piros-fehér), Slavonia (kék-fehér) és Dalmatia (kék-sárga) – színeinek egyesítéséből született meg. A nemzeti színek egyben a pánszláv mozgalomhoz való kötődést is kifejezték.

A 20. század zivataros évtizedeiben a zászló többször változott a politikai rendszerek váltakozásával. A két világháború közötti Jugoszláv Királyság idején a horvát nemzeti szimbólumokat korlátozták. A második világháború idején, a fasiszta Független Horvát Állam (NDH) alatt a címer fölé az usztasa mozgalom „U” betűs jelképe került. A háború után, a szocialista Jugoszlávia tagköztársaságaként a horvát trikolór közepére egy vörös csillag került arany szegéllyel.

A rendszerváltás idején, 1990 júniusában a vörös csillagot eltávolították, és a helyére a hagyományos sakktáblás címer (šahovnica) került. A mai, végleges formát – a Miroslav Šutej grafikusművész által tervezett modernizált címerrel – 1990. december 21-én, a függetlenség kikiáltása előtt néhány nappal fogadta el a horvát parlament a nemzeti jelképekről szóló törvényben.

Szimbolika és jelentés

A horvát nemzeti lobogó nem csupán a színeivel, hanem a közepén látható gazdag heraldikai elemekkel is mesél az ország múltjáról és földrajzi egységéről.

Színek jelentése

• Piros: A történelmi Horvát Királyság hagyományos színe, amely a hazáért hozott áldozatokat és a horvát nép bátorságát jelképezi.
• Fehér: A béke, az egyetértés és az őszinteség szimbóluma, amely történelmileg a nemzet erkölcsi alapjait fejezi ki.
• Kék: Slavonia és Dalmatia tartományok történelmi színe, amely a szabadságot, a hűséget és az Adriai-tenger közelségét hivatott képviselni.

Design elemek

A zászló középpontjában álló címer egy fő pajzsból és egy abból kiinduló koronából áll:

1. A fő pajzs: Egy 25 mezőből álló sakktábla (šahovnica), amely 13 piros és 12 fehér (ezüst) négyzetből áll, és a bal felső sarka piros. A sakktábla a horvát államiság legősibb jelképe, amely már a 15. század végén megjelent.
2. A korona: A pajzs felett öt kisebb pajzs alkot egy enyhén ívelt koronát, amely az ország öt történelmi régióját jeleníti meg balról jobbra:
   • Legrégebbi horvát címer: Kék alapon egy arany hatágú csillag és egy ezüst félhold.
   • Dubrovniki Köztársaság: Sötétkék alapon két piros vízszintes sáv.
   • Dalmácia: Kék alapon három koronás arany oroszlán- (vagy leopárd-) fej.
   • Isztria: Sötétkék alapon egy arany kecske, piros szarvakkal és patákkal.
   • Szlavónia: Kék alapon két ezüst sáv (a Dráva és a Száva folyók), köztük vörös mezőben egy szaladó nyest (horvátul kuna), a felső sáv felett pedig egy arany hatágú csillag.

Technikai részletek

• Arány: 1:2 (a hosszúság a magasság kétszerese)
• Elfogadás dátuma: 1990. december 21.
• Tervező: Miroslav Šutej (a címer és a zászló modern kompozíciója)
• Pantone színek:
  • Piros: Pantone 186 C
  • Kék: Pantone 280 C
  • Világoskék: Pantone 297 C
  • Sárga: Pantone 116 C
  • Fehér: Pantone White

Érdekes tények

1. A horvát címerben látható nyest (kuna) nemcsak a szlavón címerben szerepel, hanem a horvát pénztörténetben is fontos: az ország korábbi fizetőeszköze, a kuna, erről az állatról kapta a nevét, mivel a középkorban a nyestbőr fizetőeszköz volt.
2. A legenda szerint a sakktábla (šahovnica) eredete arra vezethető vissza, hogy Držislav horvát király a 10. században fogságba esett a velenceieknél, és sakkban legyőzte II. Pietro Orseolo dózsét, amivel elnyerte a szabadságát és a dalmát városok feletti uralmat.
3. Bár a piros-fehér-kék a szláv trikolór színeit követi, a sávok elrendezése pontosan megegyezik a holland zászlóéval, ám a középső címer és a nyújtott arány teljesen egyedivé teszi.
4. A nemzeti ünnepeken túl a horvát zászlót kiemelten tisztelik a sporteseményeken; a sakktáblás minta (a piros-fehér kockák) a horvát nemzeti válogatottak és szurkolók világszerte ismert védjegyévé vált.

Hasonló zászlók

A horvát lobogó a piros-fehér-kék vízszintes elrendezés miatt könnyen párhuzamba állítható más országok jelképeivel. A holland zászló színei és elrendezése megegyezik, de a holland zászló aránya 2:3, és nem tartalmaz címert. Paraguay zászlaja szintén piros-fehér-kék sávokból áll és címer van a közepén, de annak aránya 3:5, és a címer kialakítása teljesen eltérő.

A szomszédos szláv államok közül Szlovénia és Szlovákia is fehér-kék-piros sávos zászlót használ, de a színek sorrendje más (a fehér van felül), és saját nemzeti címerük szintén a zászlórúd felé eltolva helyezkedik el rajta. Szerbia zászlaja pedig piros-kék-fehér sávos szláv trikolór, rajta a szerb kétfejű sassal.

Protokoll és használat

Horvátországban a zászló használatát szigorú törvényi előírások szabályozzák. Hivatalos állami épületeken, határátkelőknél és külképviseleteken állandóan kint kell lennie. Nemzeti ünnepeken – például az Államiság Napján (május 30.) vagy a Győzelem és a Nemzeti Hálaadás Napján (augusztus 5.) – a lakossági és kereskedelmi épületeken is elhelyezik.

A zászlót tisztelettel kell kezelni: nem érintheti a földet vagy a vizet, nem használható kopott, szakadt vagy elszíneződött állapotban. Gyásznapokon a lobogót félárbocra kell ereszteni. Külön szabály vonatkozik arra, hogy ha más nemzetek zászlóival együtt vonják fel, a horvát zászlónak mindig a díszhelyen (szemből nézve a bal oldalon vagy középen) kell lennie.

Gyakran ismételt kérdések

Mikor fogadták el a mai horvát zászlót?

A mai zászlót hivatalosan 1990. december 21-én fogadták el, közvetlenül az ország Jugoszláviától való elszakadása és a függetlenség kikiáltása előtt.

Mit ábrázol a címer a zászló közepén?

A címer a hagyományos 25 mezős piros-fehér sakktáblából (šahovnica) és egy felette elhelyezkedő koronából áll, amely az öt történelmi horvát régió (Ó-Horvátország, Dubrovnik, Dalmácia, Isztria, Szlavónia) címerét tartalmazza.

Miért a nyest látható a szlavón címerben?

A nyest (horvátul kuna) szőrméje a középkorban értékes fizetőeszköz és adóalap volt a régióban, ezért vált Szlavónia jelképévé, majd a horvát nemzeti fizetőeszköz (kuna) névadójává.

További információk

• Kapcsolódó cikkek: Európai zászlók története
• Hasonló zászlók: Szlovénia, Szlovákia, Szerbia, Paraguay