Magyarország nemzeti lobogója egy vízszintes piros-fehér-zöld trikolór, amely az ország legismertebb jelképe. A piros fehér zöld zászló három egyenlő szélességű sávból áll, és aránya 1:2 — a zászlótest hossza pontosan kétszerese magasságának. Ez a piros fehér zászló a polgári és állami használatban egyaránt azonos formában jelenik meg, gyásznapokon félárbocon, ünnepi alkalmakkor teljes magasságban.
Leírás és kialakítás
A magyar zászló három egyenlő szélességű vízszintes csíkból áll: felülről lefelé piros, fehér, zöld sorrendben. Az arány 1:2, a csíkok egymással közvetlenül érintkeznek, köztük nincs szegély vagy elválasztóvonal. A jelenlegi, hatályos jogszabályi leírás — az 1995. évi LXXXIII. törvény a nemzeti jelképekről — rögzíti, hogy a zászlón sem felirat, sem díszítmény nem szerepelhet.
A hivatalos pantone-ekvivalensek: a felső sáv paradicsompiros (Pantone 18-1660 TCX), a középső fehér, az alsó pázsitzöld (Pantone 18-6320 TCX). A szabályozás a pontos árnyalatot és arányt írja elő, így a gyártóknak tanúsítványköteles mintából kell dolgozniuk. Polgári lobogóként és állami zászlóként egyaránt ugyanez a forma érvényes; Magyarország nem alkalmaz külön haditengerészeti vagy kereskedelmi lobogót, mivel nincs tengeri kijárata.
Piros fehér zöld zászló — a trikolór eredete
A piros-fehér-zöld együttes a középkori magyar heraldikából nőtt ki. A piros-fehér vízszintes csíkok már az Árpád-korban megjelentek a királyi pajzson, amelyet az 1202–1222 közötti időszak oklevelei dokumentálnak. A zöld szín a hármashalmos-kettős keresztes koronás állami címer zöld halmain keresztül vált a trikolór harmadik elemévé.
Az 1848. március 15-i forradalom a három sávot egységes nemzeti jelképpé emelte: aznap Pesten kitűzték az első, mai formájához közel álló piros-fehér-zöld kokárdákat és lobogókat. Az 1848. április 11-én elfogadott törvények előírták a zászló használatát a közintézményeken. A szabadságharc bukása után a Bach-korszakban (1849–1860) a trikolór tiltólistára került; a kiegyezés (1867) nyomán ismét hivatalos lett.
A 20. század újabb fordulatot hozott: a Rákosi-korszakban a zászló közepébe a szovjet mintára tervezett vörös csillagos-búzakoszorús állami címert varrták. Az 1956-os forradalom egyik legjelképesebb aktusa volt, amikor a felkelők ollóval kivágták a gyűlölt emblémát — a lyukas zászló azóta a nemzeti ellenállás ikonikus tárgya, amelyből ma több eredeti példány is múzeumokban őrződött meg. A jelenlegi, díszmentes trikolórt 1957. május 23-án hirdette ki jogszabály; ez a forma 1990 után változatlan maradt.
Szimbolika és jelentés
A zászló színei mély történelmi gyökerekkel rendelkeznek. A Magyarország Alaptörvénye (2011) és a nemzeti jelképekről szóló törvény is rögzíti a három szín értelmezését.
Piros
A piros az erőt, a bátorságot és a hazáért vállalt áldozatot szimbolizálja. A heraldikai hagyomány a „vörös” és a „piros” szavakat felváltva használta, de a modern jogszabályi szöveg kizárólag „pirosat” nevez meg.
Fehér
A fehér a hűséget, az erkölcsi tisztaságot és a békevágyat fejezi ki. A heraldikai fehér — ezüst — a régi magyar királyság folyóira is utalt: az Árpád-ház pajzsán a fehér sávok vizeket jelképeztek.
Zöld
A zöld a reményt, a termékenységet és az újjászületést testesíti meg. A Kárpát-medence mezőgazdasági tájképét és a folyamatos megújulás képzetét is hordozza.
Összehasonlítás az olasz zászlóval
A piros-fehér-zöld kombináció az olasz trikolórral rokonítható, de az olasz zászló függőleges csíkokkal és zöld–fehér–piros sorrendben rendezi el a színeket. A vízszintes elrendezés valójában a magyar zászlón jelent meg korábban: az 1848-as forma megelőzi az egységes olasz állam (1861) zászlóhasználatát.
Technikai részletek
- Arány: 1:2
- Elfogadás dátuma: 1957. május 23.
- Jogszabály: 1995. évi LXXXIII. törvény a nemzeti jelképekről
- Tervező: Ismeretlen (történelmi fejlődés eredménye)
- Pantone: Piros — 18-1660 TCX; Fehér; Zöld — 18-6320 TCX
- Polgári zászló: azonos az állami zászlóval
- Haditengerészeti lobogó: nem értelmezett (tengerhez való kijárat nincs)
- Zászlónap: március 16. (a zászló napja, 1848 emlékére)
Érdekes tények
A piros-fehér-zöld trikolór az 1848-as forradalom előestéjén, március 14-én este az ifjú Petőfi Sándor körének kezdeményezésére vált az ellenállás jelképévé.
Az 1956-os forradalom lyukas zászlói közül egy hiteles példány az ENSZ-ben is bemutatásra kerüllt, a szovjet beavatkozás dokumentálásának részeként.
A piros fehér zöld kombináció az összes fekete-fehér fotón is azonnal felismerhető marad: a három sáv tónusbeli különbsége jól elkülönülő szürkét, fehéret és sötétebb szürkét eredményez.
Magyarország az egyetlen ország, amelynek zászlóján pontosan ez a vízszintes trikolór szerepel piros–fehér–zöld sorrendben. Az olasz, iráni és tadzsikisztáni lobogók más sorrendben vagy más elemekkel egészítik ki a hasonló palettát.
A zászló napja (március 16.) nem szerepel az egyedüli zászlókihelyezési kötelezettség napjai között, de az ezzel a nappal egybeeső március 15-ei nemzeti ünnep az egyik legfontosabb zászlókihelyezési alkalom.
Augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén (Szent István napja) az összes közintézményen kötelező a zászló kihelyezése; a Duna felett ilyenkor tűzijáték kíséri a lobogót.
Hasonló zászlók
A piros-fehér-zöld kombináció más országokban is megjelenik, de eltérő elrendezéssel vagy kiegészítő elemekkel.
- Olaszország — függőleges zöld–fehér–piros csíkok, az olasz egység (1861) óta
- Irán — vízszintes, de feliratokkal és állami szimbólummal díszített, iszlám kontextusban
- Tádzsikisztán — fehér–piros–zöld sorrend, középen koronával és hét csillaggal
- Bulgária — fehér–zöld–piros vízszintes sávok (zöld helyett zöldet zárásban)
- Lengyelország — fehér–piros vízszintes (zöld nélkül), de a legegyszerűbb rokon
- Románia — kék–sárga–piros függőleges csíkok, szintén trikolór, eltérő palettával
Protokoll és használat
A zászlót tisztelettel kell kezelni: hatóságok és közintézmények épületein napfelkeltekor tűzik ki, napnyugtakor leeresztik. A jelenlegi jogszabályi rendelkezés szerint a zászlónak kifogástalan állapotban kell lennie — a megkopott vagy sérült lobogót le kell venni.
Gyásznapokon — október 6-án (az aradi vértanúk emléknapja) és február 25-én (a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja) — a zászlót félárbócra eresztik, vagy fekete szalaggal jelölik. Magánszemélyek március 15-én, augusztus 20-án és október 23-án szabadon kitűzhetik, és erre a törvény kifejezetten lehetőséget ad.
Rendezvényeken a magyar zászló elsőbbséget élvez: középen vagy más zászlóktól jobbra helyezik el. Az Európai Unió zászlajával való együttes használatkor a hazai lobogó kerül a tiszteleti helyre. A zászló kereskedelmi célra nem használható, és nem helyezhető el oly módon, hogy a földre érjen.
Gyakran ismételt kérdések
Mit jelent a piros fehér zöld a magyar zászlón?
A piros-fehér-zöld trikolór három értéket jelöl: a piros az erőt és a hazáért hozott áldozatot szimbolizálja, a fehér a hűséget és az erkölcsi tisztaságot, a zöld a reményt és a termékenységet fejezi ki. Ezt az értelmezést a nemzeti jelképekről szóló 1995. évi LXXXIII. törvény is megerősíti.
Mikor kell félárbócra ereszteni a magyar zászlót?
Nemzeti gyásznapokon kötelező félárbócra ereszteni: október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján és február 25-én, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján. Rendkívüli gyász esetén a köztársasági elnök rendelhet el félárbocos zászlóhasználatot.
Miért hasonlít a magyar zászló az olasz zászlóra?
A két zászló mindkettő piros-fehér-zöld trikolór, de a magyar vízszintes csíkokból áll, az olasz függőlegesekből; a sorrend is eltér: az olasznál zöld–fehér–piros. Ráadásul a magyar trikolór 1848-ra nyúlik vissza, az egységes Olaszország zászlaja csak 1861-től vált általánossá.
Kötelező magánházakon kitűzni a zászlót nemzeti ünnepeken?
Magánszemélyeknek nem kötelező, de erősen hagyományos — különösen március 15-én, augusztus 20-án és október 23-án. Közintézményeken ezeken a napokon viszont a kihelyezés törvényi előírás.
Mi volt az 1956-os lyukas zászló?
Az 1956-os forradalom résztvevői az akkori állami zászló közepéből kivágták a kommunista korszak Rákosi-féle, szovjet mintájú állami címerét. A keletkező lyukas trikolór a forradalom legismertebb vizuális jelképévé vált, és ma több múzeumban is őriznek belőle hiteles példányokat.
További információk
Magyarország zászlaja az európai zászlók egyike. Hasonló vízszintes trikolórok: