A spanyol zászló – közismert nevén a Rojigualda – az európai kontinens egyik legkarakteresebb és legkönnyebben felismerhető nemzeti jelképe. A piros és sárga (gualda) sávokból álló lobogó mai formáját a rajta látható részletgazdag történelmi címerrel együtt 1981-ben fogadták el hivatalosan, de a színek és a jellegzetes sávos elrendezés története több mint kétszáz évre nyúlik vissza.
Leírás és kialakítás
A spanyol zászló három vízszintes sávból áll: a legfelső sáv piros, a középső sárga, a legalsó pedig szintén piros. A zászló függőleges arányait tekintve a középső sárga sáv kétszer olyan széles, mint a szélső piros sávok (azaz a felosztás 1:2:1 arányú). Ezt a speciális kialakítást, ahol a középső sáv kétszeres szélességű, a vexillológiában (zászlótanban) „spanyol pólyának” (Spanish fess) nevezik. A zászló hivatalos méretaránya 2:3.
Az állami és katonai használatra szánt hivatalos zászlón a sárga sávban, a zászlórúdhoz közelebb eső oldalon helyezkedik el Spanyolország címere. A címer függőleges tengelye a zászló rúdfelőli szélétől pontosan a zászló szélességének felével megegyező távolságra van (ami a 2:3-as aránynál a teljes hosszúság egyharmadának felel meg). A címer magassága a zászló szélességének 2/5-ét teszi ki. A címernek a zászló mindkét oldalán meg kell jelennie.
Történelem
A piros-sárga színkombináció bevezetése III. Károly király nevéhez fűződik. 1785-ben a spanyol hadihajók fehér zászlót használtak a Bourbon-ház címerével, amely a tengeren rendkívül könnyen összetéveszthető volt más Bourbon-uralom alatt álló államok (például Franciaország vagy a Szicíliai Királyság) szintén fehér lobogóival. Ez gyakran vezetett baráti tűzhöz és navigációs problémákhoz.
A király megbízta haditengerészeti miniszterét, Antonio Valdés y Fernández Bazánt, hogy tervezzen új lobogókat a haditengerészet számára. Valdés tizenkét különböző tervet mutatott be a királynak, amelyek közül III. Károly a piros-sárga-piros sávos változatot választotta a haditengerészet (war ensign), és egy másik sávos elrendezést a kereskedelmi flotta számára. Az új tengeri lobogókat 1785. május 28-án fogadták el királyi rendelettel.
A zászló népszerűsége és nemzeti szimbólummá válása fokozatosan történt. II. Izabella királynő 1843. október 13-án írta alá azt a rendeletet, amely a haditengerészeti lobogót Spanyolország egységes nemzeti és katonai zászlajává nyilvánította.
A zászló története során több alkalommal is megváltozott, tükrözve az ország politikai átalakulásait:
- A Második Spanyol Köztársaság idején (1931–1939) a zászlót lecserélték egy piros, sárga és lila sávokból álló trikolórra.
- A spanyol polgárháborút követően Francisco Franco diktatúrája visszaállította a piros-sárga-piros színeket, de a zászlóra a Szent János-sast ábrázoló diktatórikus címer került.
- A demokráciába való átmenet után az 1978-as új alkotmány megerősítette a piros-sárga-piros lobogót. Végül a mai, demokratikus Spanyolországot jelképező címert az 1981. október 5-i 33/1981-es törvény alapján helyezték el a zászlón, végleg eltávolítva a korábbi rezsim jelképeit.
Szimbolika és jelentés
Színek jelentése
Bár a köztudatban számos romantikus magyarázat él a színekről – például, hogy a piros a bikaviadalok vérét, a sárga pedig az arénák homokját jelképezi –, a valóságban a piros és a sárga színeket kizárólag a kiváló tengeri láthatóságuk miatt választották ki 1785-ben. Később azonban a színekhez nemzeti szimbolika társult:
- Piros: A spanyol nép bátorságát, erejét és a hazáért ontott vért jelképezi.
- Sárga (Gualda): A jólétet, a spanyol napfényt és a történelmi birodalom gazdagságát szimbolizálja.
A nemzeti címer szimbólumai
A zászlón látható címer Spanyolország történelmének és egységének rendkívül összetett foglalata:
- A pajzs negyedei: A történelmi királyságokat jelképezik:
- Kasztília: Arany várkastély vörös mezőben.
- León: Ágaskodó bíbor oroszlán ezüst mezőben.
- Aragónia: Négy függőleges vörös sáv arany mezőben.
- Navarra: Egymásba kapcsolódó arany láncok vörös mezőben, a közepükön egy zöld smaragddal.
- Granada: Hasadt gránátalma a pajzs alsó ékében.
- Boglárpajzs: A pajzs közepén a kék mezőben lévő három arany liliom a jelenleg is uralkodó Bourbon-Anjou dinasztiát ábrázolja.
- Heraklesz oszlopai: A pajzs két oldalán álló oszlopok a Gibraltári-szorost (az ókori világ határát) jelképezik. Az oszlopokat átölelő vörös szalagon a spanyol nemzeti jelmondat olvasható: „Plus Ultra” (Még tovább / Azon túl), utalva Amerika felfedezésére és a táguló világra, szakítva az ókori „Non Plus Ultra” (Nem tovább) mondással.
- Koronák: A pajzs felett a spanyol királyi korona látható. Az oszlopok tetején szintén koronák találhatók: a bal oldalin a német-római császári korona (utalva V. Károly császárra), a jobb oldalin pedig a spanyol királyi korona díszeleg.
Technikai részletek
- Arány: 2:3
- Elfogadás dátuma: 1981. október 5. (a jelenlegi címer hivatalos törvénybe iktatása)
- Szerkezet: Három vízszintes sáv (piros, kétszeres szélességű sárga, piros)
- Címer elhelyezkedése: A sárga sávban, a zászlórúd felőli oldalon, a tengely távolsága a rúdtól a zászló szélességének a fele.
Érdekes tények
- A zászló spanyol elnevezése, a Rojigualda a rojo (piros) és a gualda (a festő rezeda nevű növényből nyert sárga festék és szín) szavak összetételéből áll.
- Spanyolországnak technikailag van címer nélküli polgári zászlója is, de a mindennapi életben, az állami intézményeken és nemzetközi eseményeken szinte kizárólag a címeres változatot használják.
- A Második Spanyol Köztársaság lila sávja (morado) a kasztíliai felkelők (comuneros) állítólagos lila zászlajára utal, bár a történészek szerint a kasztíliai szín valójában vörös volt, ami az idő múlásával lilás árnyalatúvá fakult.
- A spanyol zászló az egyik legszigorúbban szabályozott nemzeti jelkép; törvény tiltja a zászló meggyalázását vagy reklámcélú felhasználását.
- A címeren látható két oszlop tetején lévő koronák eltérőek: a császári korona Spanyolország egykori európai hegemóniájára emlékeztet, míg a királyi korona a hazai monarchiát jelzi.
A spanyol zászló és a regionális lobogók
Spanyolország autonóm közösségei saját zászlóval rendelkeznek, amelyek sokszor eltérő szimbolikát hordoznak. A katalán zászló (Senyera) vörös-sárga vízszintes csíkokból áll, hasonló színvilágú, mint a spanyol zászló, de egészen más szerkezetű – erről bővebben a Gyakran ismételt kérdések rovatban olvashat. A baszk zászló (Ikurriña) zöld alapon fehér X-et és vörös keresztet ábrázol, a brit Union Jack mintájára. Ezek a regionális lobogók a spanyol alkotmányos kereteken belül egyenrangú státusszal bírnak a spanyol állami zászló mellett.
Hasonló zászlók
A piros-sárga színösszeállítás és a vízszintes sávok miatt a spanyol zászló távolról hasonlíthat más lobogókra, de a „spanyol pólya” (a kétszeres szélességű középső sáv) miatt egyedi. Dél-Amerikában Kolumbia és Ecuador zászlaja használ hasonló elrendezést (ott a legfelső sárga sáv kétszer olyan széles, mint a kék és piros sávok); Venezuela szintén piros-sárga-kék trikolórt visel. Andorra zászlaja függőleges trikolórként alkalmazza ugyanazokat a színeket (kék, sárga, piros), ráadásul történelmi és földrajzi szálak is összekötik a két országot. Bolívia zászlaja szintén a piros és a sárga színeket használja egy zöld sávval kiegészítve, vízszintes trikolór formájában. Portugália szomszédos ország, amelynek zöld-piros lobogóján szintén összetett állami címer látható.
Protokoll és használat
A zászlót minden középületen, kormányzati hivatalon és katonai létesítményen kötelező kitűzni. A zászlónak mindig tisztának és sértetlennek kell lennie. Ha más zászlókkal együtt vonják fel (például az Európai Unió lobogójával vagy a spanyol autonóm közösségek zászlóival), a spanyol zászlónak mindig a kiemelt díszhelyet kell elfoglalnia (középen vagy a szemlélő számára jobb oldalon). Nemzeti gyásznapokon a zászlót félárbocra eresztik.
Gyakran ismételt kérdések
Miért pont a piros és a sárga színeket választották a spanyol zászlóhoz?
A színeket III. Károly király választotta 1785-ben tiszta gyakorlati okokból: a fehér haditengerészeti zászlók könnyen összetéveszthetők voltak a tengeren más országok lobogóival, míg a piros és sárga sávok kiváló láthatóságot biztosítottak még messziről is.
Mi a különbség a címeres és a címer nélküli spanyol zászló között?
A címeres változat az állami és katonai zászló, amelyet a kormányzati épületeken és hivatalos eseményeken használnak. A címer nélküli változat a polgári zászló (civil lobogó), de a gyakorlatban a lakosság is szinte mindig a címeres változatot használja.
Mit ábrázol a zászlón látható spanyol címer?
A nemzeti címer a Spanyolországot egyesítő történelmi királyságok (Kasztília, León, Aragónia, Navarra és Granada) jelképeit, a Gibraltári-szorost jelölő Heraklesz oszlopait a „Plus Ultra” felirattal, valamint az uralkodó Bourbon-Anjou dinasztia liliomjait ábrázolja.
Mi a katalán zászló, és mi a különbség a spanyol zászlótól?
A katalán zászló neve Senyera: arany alapon négy vörös vízszintes csíkot ábrázol, és Katalónia autonóm közösség jelképe. Bár a sárga és a vörös szín mindkét lobogón szerepel, a Senyera nem tartalmaz fehér sávot, állami címert vagy „spanyol pólyát”, szerkezete és szimbolikája teljesen önálló hagyományra épül. A két zászló egymás mellett, azonos rangon jelenik meg a katalán közintézményeken.
További információk
- Kapcsolódó cikkek: Európai zászlók
- Hasonló zászlók: Andorra, Kolumbia, Bolívia, Venezuela, Portugália