San Marino zászlaja

San Marino zászlaja az egyik legrégebbi európai köztársaság szuverenitásának és szabadságának jelképe. A fehér és világoskék vízszintes sávokból álló lobogó a letisztult formavilágával és a központi helyet elfoglaló állami címerrel a törpeállam gazdag történelmi múltját és demokratikus hagyományait idézi.

Leírás és kialakítás

A san-marinói nemzeti zászló két egyenlő szélességű vízszintes sávból áll: a felső sáv fehér, az alsó pedig világoskék (heraldikai nevén celeste). A hivatalos állami lobogó közepén a köztársaság nemzeti címere látható, amely átnyúlik mindkét sávba.

A zászló hivatalos aránya 3:4, ami kissé szokatlan a modern nemzeti lobogók körében, mivel közelebb áll a négyzethez, mint a megszokott 2:3-as vagy 1:2-es arányok. Ugyanakkor nemzetközi eseményeken és sportrendezvényeken gyakran használják a elterjedtebb 2:3-as méretarányú változatot is. Létezik egy úgynevezett civil zászló is, amely teljesen megegyezik az államival, de nem szerepel rajta a címer – ezt a változatot a lakosság és a magánintézmények előszeretettel használják a mindennapokban.

Történelem

San Marino zászlajának gyökerei a középkorig nyúlnak vissza. Az első dokumentált lobogót 1465. szeptember 4-én rendelték meg egy firenzei műhelyből. Ez a korai zászló még három vízszintes sávból állt: narancssárga, fehér és bíbor (vagy lila) színekben, közepén a köztársaság akkori címerével. Ez a trikolór több mint három évszázadon át maradt használatban.

A mai fehér és kék színek a 18. század végén, a francia forradalom eszméinek terjedésével jelentek meg. 1797. február 12-én a san-marinói polgárok hivatalosan is elfogadták a fehér és világoskék nemzeti kokárdát, mint a szabadság és a függetlenség szimbólumát. A színek kiválasztásában fontos szerepet játszott az a törekvés, hogy kifejezzék a francia forradalom által inspirált szabadságvágyat, miközben megőrzik sajátos nemzeti identitásukat.

A két sávból álló fehér-kék lobogót hivatalosan 1862. április 6-án fogadta el a törvényhozás (a Nagytanács). Bár a zászló alapvető szerkezete azóta változatlan, a részleteket és a címer grafikai ábrázolását évtizedeken át különböző módon interpretálták. A végleges, minden technikai részletre kiterjedő és a színeket pontosan meghatározó szabályozást a 2011. július 22-én elfogadott alkotmányos törvény rögzítette.

Szimbolika és jelentés

Színek jelentése

A zászló két fő színe mély szimbolikus tartalommal bír, amely egyszerre utal a természetre és a nemzet alapvető értékeire:

• fehér: a békét, a tisztaságot, valamint a Mount Titano csúcsait télen borító havat és a felhőket jelképezi.
• világoskék: a szabadságot, a köztársaság felett elterülő tiszta adriai eget, valamint a reményt szimbolizálja.

A címer elemei

A zászló közepén elhelyezkedő állami címer rendkívül részletgazdag, és minden egyes eleme fontos üzenetet hordoz:

• A három torony (Guaita, Cesta és Montale): A Mount Titano három csúcsán magasodó középkori erődítményeket ábrázolják, amelyek a san-marinói függetlenség védelmének és az ország sebezhetetlenségének történelmi szimbólumai. Mindegyik torony tetején egy-egy ezüst structoll díszeleg, ami a szabadság hagyományos jelképe.
• A korona: A pajzs tetején lévő zárt korona nem a monarchiát jelöli, hanem az állam szuverenitását és függetlenségét fejezi ki, utalva arra, hogy a köztársaság nem áll más hatalom alatt.
• A babér- és tölgykoszorú: A pajzsot balról babér-, jobbról tölgyág övezi, amelyek a köztársaság stabilitását, az alkotmány védelmét és a béke megőrzését jelképezik.
• A "LIBERTAS" felirat: A címer alján található fehér szalagon a latin „LIBERTAS” (Szabadság) szó olvasható, amely San Marino legfőbb nemzeti hitvallása és történelmi túlélésének záloga.

Technikai részletek

A 2011-es törvényi szabályozás szerint a zászló pontos paraméterei a következők:

• Arány: 3:4 (nemzetközi használatban 2:3 is elfogadott).
• Elfogadás dátuma: 1862. április 6. (törvényi egységesítés: 2011. július 22.).
• Szerkezet: két egyenlő vízszintes sáv (felül fehér, alul világoskék), a nemzeti zászlón a középpontban elhelyezett állami címerrel.
• Színkódok (Pantone):
  • Világoskék: Pantone 2915 C (vagy Pantone 2915 U papíron).
  • Fehér: Pantone White.
  • Sárga (a koronán és a részleteken): Pantone 7406 C.
  • Zöld (a koszorún): Pantone 576 C és Pantone 350 C.
  • Kék/Szürke (a tornyok árnyékolásán): Pantone 7698 C.

Érdekes tények

1. San Marino a világ legrégebbi, ma is fennálló köztársasága, amelyet a hagyomány szerint Szent Marinus alapított 301-ben. A címeren látható korona ennek az ősi állami szuverenitásnak a szimbóluma, nem pedig a királyi hatalomé.
2. A tornyok tetején lévő structollak eredetileg szélkakasok voltak a valóságban, de a heraldikában az idők során elegáns ezüst tollakká alakultak, amelyek a szabadság szimbólumaként váltak ismertté.
3. A 2011-es törvény előtt a címer grafikája annyira kötetlen volt, hogy a különböző kormányzati szervek eltérő stílusú és árnyalatú zászlókat használtak; a törvény pontosan rögzítette, hogy a tornyok kapuinak balra (sinister) kell nézniük.
4. Bár a nemzeti zászló aránya hivatalosan 3:4, az ENSZ-székház előtt és más nemzetközi eseményeken a 2:3-as arányú verziót húzzák fel, hogy illeszkedjen a többi ország lobogójához.
5. San Marino civil zászlaja (a címer nélküli változat) teljesen megegyezik a történelmi Luccai Hercegség egykori zászlajával, de a világoskék árnyalat segít megkülönböztetni.

Hasonló zászlók

A san-marinói zászló egyszerű geometrikus szerkezete miatt több más lobogóhoz is hasonlít:

• Lengyelország (lengyelorszag): Ugyanilyen két sávból álló vízszintes bikolór, de a színei fordítottak (felül fehér, alul piros).
• Monaco (monaco) és Indonézia: Szintén vízszintes kétsávos zászlók, piros és fehér színekben.
• Ukrajna (ukrajna): Két sávból álló vízszintes lobogó, de a színei kék és sárga.
• Argentína (argentina) és Honduras: Bár ezek tribandok (három sávból állnak), a világoskék és a fehér színek kombinációja vizuálisan rokonítja őket San Marino lobogójával.
• Szászország (Németország szövetségi tartománya): A tartományi zászló szintén fehér és zöld sávokból áll, ami hasonló elrendezésű, de más színű.

Protokoll és használat

A san-marinói törvények szigorúan szabályozzák a nemzeti szimbólumok használatát. Az állami zászlót a kormányzati épületeken, a parlamenten (Palazzo Pubblico), a bíróságokon és a külképviseleteken kötelező kitűzni. A nemzeti ünnepeken (különösen a köztársaság alapításának napján, szeptember 3-án) a főtereket és a lakóházakat is fehér-kék lobogókkal díszítik.

A zászlót mindig a fehér sávval felül kell felvonni. Nemzeti gyász esetén a lobogót félárbocra eresztik. A civil lakosság számára engedélyezett a címeres változat használata is, de a mindennapi dekorációként és sporteseményeken a címer nélküli, egyszerűsített verzió az elterjedtebb.

Gyakran ismételt kérdések

Mikor fogadták el San Marino ma is használt zászlaját?

A nemzeti zászlót eredetileg 1862. április 6-án fogadták el hivatalosan. A címer részleteit, a színek pontos Pantone-kódjait és a hivatalos geometriai arányokat a 2011. július 22-i törvény rögzítette és egységesítette.

Miért van korona a címeren, ha San Marino köztársaság?

A korona a heraldikában a szuverenitást és az állami függetlenséget jelképezi. Mivel San Marino soha nem állt idegen uralkodók vagy birodalmak közvetlen uralma alatt, a korona azt hirdeti, hogy a köztársaság maga is önálló „királysági” rangú szuverenitással bír.

Mi a különbség az állami és a civil zászló között?

Az állami zászló közepén ott található a nemzeti címer a három toronnyal és a „LIBERTAS” felirattal, míg a civil zászló csupán a fehér és világoskék sávokból áll, címer nélkül.

További információk

• Kapcsolódó cikkek: Európai zászlók
• Hasonló zászlók: Lengyelország, Monaco, Ukrajna, Argentína