Norvégia zászlaja

Norvégia nemzeti zászlaja (norvégul: Norges flagg) az ország egyik legfontosabb állami szimbóluma, amelynek története szorosan összekapcsolódik az önálló norvég nemzetállam megszületésével. A piros mezőben elhelyezkedő, fehér szegélyű kék skandináv kereszt nemcsak a többi északi nemzethez fűződő mély kulturális és történelmi kapcsolatokat fejezi ki, hanem a szabadság és a függetlenség eszméjét is hordozza.

Leírás és kialakítás

A norvég zászló téglalap alakú, piros színű lobogó, amelyet egy fehér szegéllyel ellátott, sötétkék skandináv kereszt díszít. A skandináv kereszt hagyományának megfelelően a kereszt függőleges szára nem középen van, hanem kissé a zászlórúd felé (a hoist oldalra) eltolva helyezkedik el.

A zászló polgári és kereskedelmi verziójának hivatalos oldalaránya 22:16 (szélesség : magasság), ami 11:8-ra egyszerűsíthető. A zászló geometriai felosztása rendkívül pontosan meghatározott:

• Vízszintes arányok (a rúdtól a repülő oldal felé): 6 egység piros, 1 egység fehér, 2 egység kék, 1 egység fehér, és 12 egység piros (összesen 22 egység).
• Függőleges arányok (felülről lefelé): 6 egység piros, 1 egység fehér, 2 egység kék, 1 egység fehér, és 6 egység piros (összesen 16 egység).

A kormányzati és katonai intézmények által használt állami és haditengerészeti zászló (norvégul: splittflagg) nem téglalap alakú, hanem háromágú, fecskefarkú végződéssel rendelkezik, és az oldalaránya 27:16.

Történelem

A norvég zászló létrejötte előtt Norvégia több évszázadon át különböző uniók tagja volt. 1397 és 1814 között a Dániával fennálló unió miatt a dán zászló, a piros-fehér Dannebrog szolgált hivatalos lobogóként. Miután a napóleoni háborúkat lezáró kieli béke értelmében Dánia átengedte Norvégiát Svédországnak, a norvégok 1814. május 17-én Eidsvollban elfogadták saját alkotmányukat, és kinyilvánították függetlenségüket. Ekkor rövid ideig a dán zászlót használták úgy, hogy a bal felső sarkába (kantonjába) a norvég oroszlánt helyezték el.

A svédek azonban fegyveres erővel kényszerítették ki a perszonáluniót. A svéd-norvég unió (1814–1905) idején közös kereskedelmi és hadi lobogókat használtak, de a norvégok folyamatosan törekedtek egy saját, egyedi nemzeti szimbólum elfogadására.

1821-ben a Storting (a norvég parlament) bizottságot hozott létre egy új nemzeti zászló megtervezésére. A győztes javaslatot Fredrik Meltzer, egy bergeni üzletember és parlamenti képviselő nyújtotta be. Meltzer a skandináv örökséget szimbolizáló kereszt alakzatot tartotta meg, de a színeket a szabadság és a demokrácia modern szimbólumaiból merítette. A Storting 1821. május 16-án elfogadta a javaslatot, amelyet XIV. Károly János svéd–norvég király 1821. július 13-án szentesített.

A használatát azonban kezdetben erősen korlátozták: a norvég hajók a Földközi-tengeren és a távoli vizeken nem használhatták, mert az észak-afrikai kalózok nem ismerték el, így ott a svédekkel közös uniós zászlót kellett kitűzniük. 1844-től I. Oszkár király bevezette az új uniójelet (egy átlósan negyedelt svéd-norvég színeket tartalmazó jelvényt a kantonban), amelyet a lakosság gúnyosan sildesalaten (heringsaláta) névvel illetett. A nemzeti öntudat erősödésével a norvégok követelték a "tiszta" zászló használatát. A parlament 1898-ban törvényt hozott az uniójel eltávolításáról a civil lobogókról, amely 1899-ben lépett életbe, majd a svéd-norvég unió 1905-ös felbomlása után a kormányzati és katonai zászlókról is végleg eltűnt a heringsaláta.

Szimbolika és jelentés

Színek jelentése

Fredrik Meltzer tudatosan választotta ki a piros, fehér és kék színeket, amelyeknek kettős jelentése van:

• Történelmi folytonosság: A piros és a fehér szín a Dániával való több évszázados közös múltra és a dán Dannebrog színeire utal.
• Unió és északi kapcsolat: A kék szín a Svédországgal való akkori uniót jelölte, hiszen a svéd zászló alapszíne is a kék.
• A szabadság szimbólumai: A piros, fehér és kék színek a szabadság, a demokrácia és a függetlenség globális jelképei voltak az 1820-as években, mivel ezek a színek határozták meg a francia trikolórt, valamint az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság zászlóit is.

Design elemek

A skandináv kereszt a kereszténységet, a skandináv országok közös hitbéli és kulturális örökségét jelképezi. A fehér szegélynek nemcsak szimbolikus szerepe van, hanem funkcionális is: elválasztja egymástól a kék keresztet a piros mezőtől, megfelelve a heraldika azon szabályának, hogy színt színre (kék mezőt pirosra szegély nélkül) nem helyeznek el.

Technikai részletek

• Arány: 22:16 (polgári és kereskedelmi zászló), 27:16 (állami és hadi fecskefarkú változat).
• Elfogadás dátuma: 1821. július 13. (királyi jóváhagyás napja).
• Tervező: Fredrik Meltzer.
• Hivatalos színek (Pantone):
  • Piros: Pantone 200 C
  • Kék: Pantone 281 C
  • Fehér: Nincs Pantone kódja (tiszta fehér)
• Geometriai felosztás:
  • Vízszintesen: 6 (piros) : 1 (fehér) : 2 (kék) : 1 (fehér) : 12 (piros) egység.
  • Függőlegesen: 6 (piros) : 1 (fehér) : 2 (kék) : 1 (fehér) : 6 (piros) egység.

Érdekes tények

1. A zászlók anyja: A norvég lobogót a vexillológiában gyakran nevezik a "zászlók anyjának" (Mother of all flags). Ennek oka, hogy a zászló bizonyos részeinek és sávjainak kitakarásával legalább hét másik független ország zászlaját lehet kirakni: Finnország, Franciaország, Hollandia, Indonézia, Lengyelország, Monaco és Thaiföld lobogóit.
2. A gyűlölt heringsaláta: A perszonálunió idején a kantonba helyezett közös svéd-norvég jelvényt mindkét országban gúnyosan sildesalaten (norvégul) vagy sillsallaten (svédül) névvel illették, mert a bonyolult mintázat egy népszerű skandináv céklás-heringes salátára hasonlított.
3. Királyi vétók: A norvég parlament háromszor szavazta meg a svédekkel közös uniójel eltávolítását a zászlóról, de II. Oszkár király kétszer is megvétózta azt. A norvég alkotmány értelmében a harmadik parlamenti elfogadás után a törvény a király jóváhagyása nélkül is életbe lépett.
4. Sarki szabályok: Norvégiában szigorú szabályok vonatkoznak a zászló levonására. Általában 21:00-ig le kell vonni a lobogót, de az északi sarkkörön túli megyékben (ahol nyáron egyáltalán nem nyugszik le a nap) november és március között csak 10:00 és 15:00 között lehet kint a zászló, míg nyáron akár hetekig is folyamatosan loboghat.
5. Fredrik Meltzer fia: A legenda szerint Meltzer ötletét a kék kereszt hozzáadásáról fiatal fia adta, aki piros-fehér papírlapra kék csíkokat rajzolt játék közben, bár a történelmi feljegyzések szerint Meltzer maga dolgozta ki a tervet a parlamentben.

Hasonló zászlók

Mivel a norvég lobogó a skandináv keresztet alkalmazza, formájában megegyezik a többi északi zászlóval:

• Izland: Ugyanezeket a színeket használja, de fordított elrendezésben (kék alapon fehér szegélyű piros kereszt).
• Dánia: A történelmi előd, amely piros alapon fehér keresztet tartalmaz szegély és kék szín nélkül.
• Feröer-szigetek: Fehér alapon kék szegéllyel ellátott piros keresztet ábrázol.
• Svédország: Kék alapon sárga kereszt.
• Finnország: Fehér alapon kék kereszt.
• Åland-szigetek: Kék alapon sárga és piros kereszt.

Protokoll és használat

Norvégiában a nemzeti zászló használatát törvény szabályozza. A polgári zászlót napkeltekor (de legkorábban 8:00-kor, novembertől márciusig 9:00-kor) kell felvonni, és legkésőbb napnyugtakor, de legkésőbb 21:00-kor le kell ereszteni. A nemzeti ünnepeken, valamint a királyi család tagjainak születésnapjain az állami és a lakóépületeken is kötelező vagy erősen ajánlott a zászló kitűzése.

Gyásznapokon a zászlót félárbocra eresztik. Ennek menete, hogy először a zászlót teljesen felhúzzák a rúd tetejéig, majd visszaleengedik a rúd magasságának egyharmadára. A gyászszertartás végeztével vagy napnyugtakor a zászlót újra felhúzzák a csúcsig, majd onnan vonják le teljesen.

Gyakran ismételt kérdések

Mikor vált hivatalossá Norvégia zászlaja?

A mai zászló alapvető dizájnját 1821. július 13-án fogadták el királyi rendelettel. A svéd perszonálunió jelképétől megfosztott, "tiszta" civil zászló 1899-ben, míg a katonai és állami zászló 1905-ben, a perszonálunió felbomlásakor vált hivatalossá.

Miért pont a piros, fehér és kék színeket választották?

A piros és a fehér szín a dán uralom korszakát és a történelmi kapcsolatot jelképezi, a kék szín a Svédországgal való unióra utalt, míg a hármas színkombináció a francia és az amerikai forradalmak szabadságeszméit idézte meg.

Kötelező magánházakon kitűzni a norvég zászlót a zászlónapokon?

Nem kötelező, de Norvégiában mélyen gyökerező hagyomány, hogy a lakosság büszkén tűzi ki a nemzeti lobogót a hivatalos zászlónapokon, családi ünnepeken (születésnapok, esküvők) és nemzeti ünnepeken, különösen május 17-én, az alkotmány napján.

További információk

• Kapcsolódó cikkek: Európai zászlók története
• Hasonló zászlók: Izland, Dánia, Svédország, Finnország