Litvánia nemzeti zászlaja (litvánul: Lietuvos valstybės vėliava) egy klasszikus vízszintes trikolór, amely sárga, zöld és piros sávokból áll. A litván zászló a balti állam viharos történelmének, a szabadságért vívott küzdelmének és a szovjet megszállás alóli felszabadulásának egyik legerősebb szimbóluma. Bár a trikolórt először 1918-ban fogadták el, a szovjet uralom alatt betiltották, majd a függetlenség visszaállításakor 1988-ban vált ismét hivatalossá.
Leírás és kialakítás
A litván nemzeti zászló három egyenlő szélességű vízszintes sávból épül fel: felül sárga, középen zöld, alul pedig piros sáv található. A zászló jelenlegi hivatalos oldalaránya 3:5, amelyet egy 2004-es törvénymódosítás határozott meg (korábban, a függetlenség visszaállítását követően 1988 és 2004 között az 1:2-es arány volt érvényben).
A sávok elhelyezkedése és színei tiszta kontrasztot alkotnak. A letisztult geometriai elrendezés a 19. század végi és 20. század eleji európai nemzeti ébredések mintáját követi, amikor a bonyolult címerek helyett a könnyen felismerhető trikolórok váltak a modern köztársasági gondolat jelképévé.
A litván zászló hivatalos méretei
A 2004. szeptember 1-jén hatályba lépett zászlótörvény meghatározza: a közhivatalokban elhelyezett zászló standard mérete 100 × 170 cm (3:5-ös arány megközelítéssel), a protokoll-rendezvényeken 80 × 135 cm. A zászlórúdra szerelt köztéri lobogók mérete 120 × 200 cm lehet. Az arány 3:5 azt jelenti, hogy a szélesség (vízszintes kiterjedés) mindig öthatoda a hossznak.
A litván zászló színkódjai
A 2004-es zászlótörvény melléklete tartalmazza a hivatalos Pantone-kódokat:
- Sárga: Pantone 1235 C (Amber); RGB 253-185-19 · HEX #FDB913 · CMYK 0-27-93-1
- Zöld: Pantone 349 C (Forest Green); RGB 0-106-68 · HEX #006A44 · CMYK 100-0-36-58
- Piros: Pantone 180 C (Pale Berry/Brick Red tónus); RGB 193-39-45 · HEX #C1272D · CMYK 0-80-77-24
A három szín sárga-zöld-piros sorrendben fentről lefelé olvasva pontosan tükrözi a litván tájkép hagyományos értelmezését: az égbolt (sárga) — a természet (zöld) — a haza vére (piros).
Történelem
A Vytis-zászló — Litvánia középkori öröksége
A mai zászló megszületése előtt Litvánia történelmi jelképe a vörös zászlón vágtató fehér lovas lovag, a Vytis (az „üldöző” vagy „védelmező”) volt, amely már a 14. században a Litván Nagyfejedelemség jelképeként szolgált. A Grunwaldi csatában (1410-ben) is a Vytis-szel díszített vörös lobogók alatt harcoltak a litván seregek Jagello Ulászló és Vitold nagyherceg parancsnoksága alatt — az összes litván zászlóalj ilyen lobogóval vonult csatába.
A trikolór születése (1917–1918)
A modern nemzeti ébredés során, a 19. század végén merült fel az igény egy új, könnyebben gyártható nemzeti zászlóra. 1917–1918-ban különbizottságot hoztak létre a nemzeti lobogó megtervezésére. Tagjai:
- Jonas Basanavičius — tudós, orvos, a litván nemzeti mozgalom vezéralakja
- Tadas Daugirdas — festőművész, műgyűjtő
- Antanas Žmuidzinavičius — festőművész, az „Aitvaras” galériát alapító alkotó
Žmuidzinavičius eredetileg egy zöld-piros zászlót javasolt, de ezt túl sötétnek és nyomasztónak találták. Basanavičius javaslatára hozzáadták a sárga sávot, amely a napfényt és a jövőbe vetett hitet szimbolizálta. A sárga-zöld-piros trikolórt a Litván Tanács (Taryba) végül 1918. április 25-én fogadta el hivatalosan Vilniusban.
A szovjet megszállás és a betiltás
A szovjet megszállás (1940–1990) idején a nemzeti zászló használatát betiltották, és puszta birtoklásáért is súlyos börtönbüntetés járt. Helyette a Litván Szovjet Szocialista Köztársaság piros alapon sarló-kalapácsos, valamint fehér és zöld sávos zászlaját kényszerítették az országra (amelyet 1953-ban fogadtak el).
Visszaállítás és a függetlenség kikiáltása
A nemzeti trikolór a függetlenségi mozgalom (Sąjūdis) megerősödésével tért vissza: 1988. november 18-án, még a Szovjetuniótól való elszakadás hivatalos kikiáltása előtt, a Litván Legfelsőbb Tanács visszaállította nemzeti jelképként. A teljes jogi szabályozást és a 3:5-ös arányt végül 2004. szeptember 1-jén harmonizálták a balti állam modern jogszabályaival.
Az arányok változásainak összefoglalója
| Időszak | Arány | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1918–1940 | 1:2 | Első függetlenségi korszak |
| 1940–1990 | betiltva | Szovjet megszállás |
| 1988–2004 | 1:2 | Visszaállítás ideiglenes arány |
| 2004– | 3:5 | Hatályos törvény, EU-harmonizáció |
Szimbolika és jelentés
Színek jelentése
- sárga: a napfényt, a jólétet, a virágzó gabonaföldeket, valamint a becsületet és a nemes lelkűséget jelképezi.
- zöld: Litvánia sűrű erdőit, mezőit, a természet megújulását, a szabadságot és a reményt szimbolizálja.
- piros: a hazáért ontott vért, a bátorságot, az önfeláldozást és a függetlenség megvédéséhez szükséges erőt jelképezi.
A három szín együttesen az alulról felfelé építkező életet ábrázolja: a küzdelemből (piros) kisarjadó természetet (zöld), amelyet végül bevilágít a napfény (sárga).
Polgári és állami lobogó
A litván törvény nem különbözteti meg a polgári és az állami lobogót: mindkét célra ugyanaz a sárga-zöld-piros trikolór használatos, külön állami körcímer nélkül. Az állami épületeken a litván zászló mellé az EU-lobogót is ki kell tűzni.
A történelmi Vytis-zászló
A litván törvény alapján két állami jelkép él egymás mellett:
- Trikolór (Lietuvos valstybės vėliava): a mindennapi és protokoll-célra alkalmazott zászló
- Történelmi állami zászló (Lietuvos valstybės istorinė vėliava): vörös alapon a páncélos lovag (Vytis) — kizárólag kiemelt történelmi ünnepeken és a legfontosabb állami épületeken van jelen; 2004 óta törvényileg elismert másodlagos jelkép
Technikai részletek
- Arány: 3:5
- Elfogadás dátuma: 1918. április 25.
- Tervezők: Jonas Basanavičius, Tadas Daugirdas és Antanas Žmuidzinavičius
- Pantone színek: Pantone 1235 C (sárga), Pantone 349 C (zöld), Pantone 180 C (piros)
- Szabályozó jogszabály: 2004. szeptember 1-jén hatályba lépett litván zászlótörvény
Érdekes tények
- A Litván Zászló Napját (Lietuvos vėliavos diena) minden év január 1-jén ünneplik, megemlékezve arról, hogy 1919-ben ezen a napon vonták fel először a trikolórt a vilniusi Gediminas-toronyra. A torony ma is az ország egyik legnépszerűbb turistalátványossága.
- A szovjet korszakban a litván zászló felvonása a legbátrabb ellenállási cselekedetek közé tartozott; a balti partizánok titokban, életük kockáztatásával tűzték ki a trikolórt magas épületekre és erdei fákra.
- A litván trikolór sárga-zöld-piros színsora első pillantásra néhány afrikai ország lobogójára emlékeztethet (panafrikai színkombináció), ám keletkezése teljesen független azoktól — a balti tájkép és a nemzeti szimbolika ihlette.
- A Litván Köztársaság törvényei szerint a polgároknak kötelező kitűzniük a nemzeti zászlót a házaikra a három legfontosabb nemzeti ünnepen: február 16-án (Függetlenség Napja), március 11-én (a Szovjetuniótól való elszakadás kikiáltásának napja) és július 6-án (a Litván Állam Napja, az 1253-as koronázásra emlékezve).
- Litvánia az egyetlen balti állam, amelynek a trikolóra nem tartalmaz kék színt — Észtország kék-fekete-fehér, Lettország sötétvörös-fehér-sötétvörös elrendezésben használja a nemzeti lobogót.
Hasonló zászlók
A litván nemzeti lobogóhoz hasonló elrendezésű zászlók:
- Lettország: a balti szomszéd zászlaja sötétvörös-fehér-sötétvörös vízszintes sávokból áll
- Észtország: a másik balti szomszéd kék-fekete-fehér trikolórt visel
- Mianmar: sárga, zöld és piros vízszintes sávok — ma már a közepén egy nagyméretű fehér csillaggal
- Bolívia: ugyanezeket a panafrikai-közép-amerikai színeket fordított sorrendben (piros-sárga-zöld) alkalmazza
- Etiópia: zöld-sárga-piros sorrendű vízszintes trikolór, a közepén kék körrel és a Salamon-csillaggal
Protokoll és használat
A litván zászlót a hivatalos állami intézményeken állandó jelleggel lobogtatni kell. Magánszemélyek számára a nemzeti ünnepeken kötelező vagy erősen ajánlott a használata. Nemzeti gyásznapokon a zászlót a rúd tetejétől a zászló magasságának egyharmadával lejjebb eresztik (félárbocra), vagy a zászlórúdra fekete szalagot rögzítenek. A nemzeti lobogónak mindig tisztának és sértetlennek kell lennie; a megkopott vagy elszakadt zászlókat a protokoll szerint méltóságteljesen meg kell semmisíteni (például elégetéssel).
Gyakran ismételt kérdések
Mikor fogadták el először a litván zászlót?
A litván zászlót először 1918. április 25-én fogadták el hivatalosan, a Litván Tanács (Taryba) határozatával, Vilniusban. A szovjet megszállás alatt betiltották, majd 1988. november 18-án — még a teljes függetlenség kikiáltása előtt — állítottak vissza nemzeti jelképként.
Mi az a Vytis-zászló, és miben különbözik a litván zászlótól?
A Vytis Litvánia történelmi állami zászlaja: egy vörös alapon az ezüstpáncélos, vágtató lovas (Vytis) látható rajta. Nem azonos a mindennap használt sárga-zöld-piros trikolórral — a Vytis-zászló 2004 óta törvényileg elismert másodlagos állami jelkép, amelyet csak kiemelt történelmi ünnepeken és legfontosabb állami épületeken vonnak fel.
Miért változtatták meg a litván zászló arányait 2004-ben?
A 2004-ben bevezetett 3:5-ös arány az európai uniós csatlakozással összefüggő jogharmonizáció eredménye. Addig a függetlenség visszaállítása (1988) óta használt 1:2-es arány volt érvényben; az új szabályozás egységesítette az arányokat a többi balti állam és az EU-tagállamok többségének szokásával.
Milyen a litván zászlónap és mikor van?
A Litván Zászló Napját (Lietuvos vėliavos diena) minden év január 1-jén tartják. Ezen a napon 1919-ben vonták fel először a trikolórt a vilniusi Gediminas-toronyra, amely azóta a litván államiság jelképes központjaként ismert. Az ünnepet iskolai megemlékezések és zászlófelvonási szertartások kísérik.
További információk
- Kapcsolódó cikkek: Európai zászlók
- Hasonló zászlók: Lettország, Észtország, Bolívia, Mianmar, Etiópia